Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hajléktalanul
Budapest. Nyugati-tér. Aluljáró. Egy eldugott kis sarok, kosz, sejtelmes félhomály, kissé édeskés bűzös, langyos levegő. Két hajléktalan. Törökülésben ül az egyik. A másik lábát keresztbe vetve, egy üres zsemlét majszol. Meredten, koncentrálva, élesen figyelnek. A külvilág tudatukon kívül, mit sem érzékelnek a nyüzsg? forgatagból. Felettük hatástalan múlik az id?. Nem sietnek. Nem aggódnak. Nem terveznek. ők ketten sakkoznak. A földön. A hideg földön. Ülve. A piszokban. Akkor, ott nekik egyetlen volt csak fontos. A kombináció. A lépéskombináció. Ki nyer? Melyikük nyert? Sajnálom, de a meccs végét nem várhattam meg. Kár. Értük is.
Hasonló történetek
Hirtelen ágrecsegést hallottak. Felkapták íjaikat, hogy rögtön lőni tudjanak a medvére. De a bokrokból három ló tűnt elő. Az egyiken Nabaha, a másikon Jeny ült a harmadikat meg kötőféken vezették. A két lány teljesen ki volt pirulva. Ruhájuk rendezetlen volt...
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Hozzászólások
Nos, igen… Szomorú, hogy annyit írnak róla, hogy tucattémává vált. Úgy tudom valaki, még díjat is kapott, nem kis pénzzel a hajléktalanokról szóló alkotásáért. Arról már nem tudok, hogy odaadta volna a hajléktalanoknak.
Bár, ha engem kérdez valaki, én inkább azoknak a rászorultaknak adnám, akik egyértelműen nem a saját hibájukból lettek olyanok.
Viszont ha bevezetnék nálunk a plusz egyszázalékos adót, mint Hollandiában ahol a fogyatékosok helyzetének javítására fordítják, kevésbé nem hiszem, hogy népszerű intézkedés volna…
Viszont ha bevezetnék nálunk a plusz egyszázalékos adót, mint Hollandiában ahol a fogyatékosok helyzetének javítására fordítják, nem hiszem, hogy népszerű intézkedés volna…
Az én véleményem az, hogy ez egy igen fertőző betegség, és a gyógymód igen egyszerű: Ólom a fejbe, és kész.
Volt gond, nincs gond.
:angry: :angry: :smile: :angry:
Sokan vannak így a társadalom perifériáján. Még két nem befizetett számla, mert beteg lett az a nyugdíjas, és döntenie kell, hogy a gyógyszert veszi meg, vagy kifizeti a számlát, és már az utcán is van. Ez csak az egyik csoport, aki az utcán van. Sok miért lecsúszhat az ember, és nem lehet olyan ripsz, ropsz visszaállni a sorba.
A történet, jó, csak rövid.