Forró nyári nap

Nyár végi forró nap volt, a vidéki telkünkön voltunk éppen. Szüleim pesten dolgoztak, mint ahogy az utcából sokat így vasárnap lévén mindenki igyekezett haza a hétvégi házból. Nekem azonban a héten semmi dolgom sem volt így maradtam a csendes kis zsákutca végében horgászgatni. Az út túloldalán két házzal odébb lakott egy gyönyörű lány. Az ő nevét persze nem írhatom le, mint ahogy az enyémet sem, sőt azt sem tudja, hogy ez a történet kikerült az internetre, de én úgy érzem, meg kell osztanom - ha csak névtelenül is - valakivel ezt a történetet. És mivel a mondás úgy tartja, nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek. Lényeg, hogy a lányt nevezzük csak Jessinek (még véletlenül sem magyar névvel).

Tartozik a dolgokhoz egy kis magyarázat is, mielőtt belekezdenék a délután és az este történéseinek sorába. Két nappal korábban én lent fürödtem a telkünk mögötti tóban, aminek túlsó partja már egy másik tulajdonosé de a falu apraja-nagyja oda jár le horgászni. Amint jöttem ki a vízből, körülnéztem, senkit sem láttam így ledobtam a fürdőnadrágot, és ott öltöztem át. Mikor végeztem és már mentem volna fel, meghallottam, hogy valami a túlparton recseg, ágak voltak, amiken valaki járt. Hirtelen odapillantottam, de nem láttam senkit. Néztem még egy pár másodpercig meredten arra majd csak annyit láttam, hogy valaki felugrik és gyönyörű szőke haja megvillan a fák lombján át beszűrődő napfényben. Én persze rögtön tudtam, hogy Jessiről van szó. Ő meg biztosan azzal hitegette magát, hogy nem láttam meg. Lényeg, hogy már ekkor gyanítottam, hogy nem közömbös irántam.

Visszatérve az ominózus napra délután négy lehetett, én fent voltam a szobámban, ami a felső emeleten van és az erkélyéről épp Jessiék házára lehet látni. Szokás szerint a modellrepülőim reptettem több-kevesebb sikerrel, mikor észrevettem, hogy valaki figyel a lány házából. Most viszont már nem volt neki annyira sietős, mint a múltkor. Lassan egyre szélesebbre húzta a függönyt, mivel látta, most tényleg észrevettem. Pár percig szemezhettünk aztán lejöttem, mert a szüleim indultak haza. Furcsa mód már alig vártam, hogy egyedül legyek. Végre sikerült mindet bepakolni a kocsiba, még néhány jó tanács és irány haza. Végre, enyém a nappali. De még mielőtt elkezdtem volna iszonyatos hangerővel filmet nézni, felmentem a szobámba és kinéztem az erkélyen, hátha még ott lesz Jessi. De már nem állt ott senki. Lejöttem és elkezdtem mozizni annak biztos tudatában, hogy senkit sem fogok zavarni, mert mindenki hazament.

Pár perc elteltével mégis csengettek. Én kiléptem az ajtón és a kapuhoz indultam. A tujáink miatt innen még nem láttam, ki áll ott. Mikor azonban odaértem, kellemes meglepetés fogadott: Jessi volt az. Ha le kellene őt írnom, istenem, ez nehéz így szavakban: hosszú, gyönyörű szőke haj, karcsú, magas, az arca senkiéhez sem fogható, keblei méretével csak a haja hossza vetekedhetett, darázsderék, gyönyörű lábak, hibátlan világos, sima bőr. El is kalandozott a tekintetem rajta, mert rövid szoknya és szűk póló volt rajta szóval szépen kiemelte az alakját az öltözete. El nem tudtam képzelni, mért is jött. Csak annyit kérdezett, hogy nem tudnék-e neki kölcsönadni egy izzót, mert a szobájában kiégett a lámpa és a szülei hazamentek így nem tudja, hol keresse náluk a tartalékot. Ez a pár dolog minden elmondott és kegyes hazugságokkal is teli volt, hisz biztos van mobilja, amin megkérdezhette volna apját, hol kell keresgélni, de ez akkor nem számított.

Én persze behívtam a lakásba és mondtam, hogy amíg megkeresem neki az égőt, addig nyugodtan üljön le, érezze otthon magát. Kicsit talán esetlennek látszottam de ő sem volt épp a helyzet ura, ha lehet érteni, mire gondolok. Kis idő elteltével megtaláltam az emeleten a keresett dolgot. Jöttem lefelé, mikor hallottam, hogy valaki elindította a lemezt, amit én megállítottam, mikor csengettek. A kínos csak az volt, hogy épp egy erotikusjelenet következett de hát ki gondolhatta volna, hogy ebből nekem még kellemetlenségem származhat. Ráadásul az aktuális jelenetben nem épp szégyenlős színészek játszottak. Hogy hogyan sikerült a film 120 percéből pont ebbe az ötbe beletrafálni, nem tudom. Kissé zavarba voltam, ő is. Felugrott a garnitúráról, még a filmet sem állította meg. Odajött hozzám, megköszönte a segítséget és a kezemben lévő körtét fogta. Én meg valamiért csak nem akartam elengedni. Kibukott belőlem a kérdés: Te voltál lenn a múltkor a parton? - kérdeztem. Ő egy hangos nemmel felelt, ami felért egy halk igennel. Mondta, hogy most már mennie kell. Én előrementem, kinyitottam az ajtót de ő még mindig a nappaliban állt. Szótlanul álltam a nyitott ajtónál majd lassan inkább becsuktam. Kellő bizonytalansággal csak annyit mondtam halkan, hogy akkor mégis csak te voltál, ő pedig elismerte, hogy mégis ő volt egy egyszerű hallgatással és lesütött fejjel.

Gondoltam itt az én időm, bár ezt akkor biztos nem így fogtam fel, de csak annyit mondtam: most akkor nem vagyunk egálban. Ő felnézett, nem értette, mire gondolok. Nekem meg gondolatban az járt a fejemben, hogy bárcsak ne is mondtam volna az előző mondatot. De most már folytatni kellett. Hallgatása és tekintete megint felért ezer szóval. Én pedig még bátortalanabbul folytattam: hát tudod, te láttál engem... Ekkor éreztem magam a legmélyebb ponton, micsoda perverz disznó vagyok én, mégis mit gondolok, majd ő is levetkőzik nekem? El nem lehet mondani, mennyire szégyenkeztem magamban, de csak pár pillanatig, mert ő hirtelen hátat fordított nekem és leült a garnitúrára. Gondoltam ez nem a harag jele így letettem az égőt és én is mellé ültem. A film közben az jutott az eszembe, olyan, mint ha a moziban lennénk első randin csak megvan a helyzetnek az az előnye, hogy kettesben vagyunk. Nem egyszerű szitu két ilyen szégyenlős embernek, elismerem. Lassan megfogtam a kezét, akkor ő csak annyit jegyzett meg, hogy jó film, rám sem nézett, mint ha ezzel beleegyezését adta volna a dologra. Biztos nagyon remegtek az ujjaim, már nem is emlékszem, mikor a combjára tettem a kezem. Most rám nézett majd lassan, mint ha ellenállhatatlan vonzás lenne köztünk, ajkaink összeértek és heves csókolózás kezdődött. Mit is remélhetnék még ettől a naptól?

A dolog azonban itt nem állt meg. Átfogtam a derekát, ő is megfogott engem. Egy merész kijelentés után (miszerint a szobám fent van) megfogta a kezemet és a szüleim hálójába vitt, ahol egy hatalmas franciaágy volt. Egy nő irányít, micsoda helyzet! Ő is ledőlt rá, én is, ő fölém kerekedett és így csókolóztunk. Aztán én a kezeimmel egyre feljebb merészkedtem és már nem csak formás hátsóját gyakoroltak az ujjaim, hanem derekán is. Egyre feljebb húztam a pólót és éreztem, hogy nincsen rajta melltartó. Aztán ő kiegyenesedett, levette a szinte már nyakáig feltűrt pólót és előtűntek formás keblei. Ezt semmihez sem lehet hasonlítani. Levettem a pólómat én is majd most ő került alulra és a csókom már nem csak a nyakán, hanem a keblein is csattantak. Ő egyre hangosabban sóhajtott fel. Ahogy a hasán egyre lejjebb értem számmal, elkezdtem lehúzni a szoknyáját. Legnagyobb örömömre és meglepetésemre az alatt sem volt semmi. Nyelvemmel most már a teljesen meztelen test combjait faltam egyre beljebb. Ledobtam maradék ruháimat.

Egyre hangosabbak voltak a felszisszenések. Mikor először értem nedves puncijához, mintha görcsbe rándult volna egy kissé. Az íz pedig, amit a számban éreztem, semmihez sem volt fogható. Nyelvemmel egyre mélyebben és mélyebben hatoltam a gyönyörök völgyébe majd két kezével megfogta felemet, és az övéhez húzta, hogy újra aljaink kényeztessék egymást. Lelökött magáról egy szenvedélyes mozdulattal majd fölém kerekedett és mellkasomat kezdte csókolgatni. Újra visszatért arcomhoz, de ekkor már gyönyörű vékony ujjai hátrébb matattak. Éreztem, amint vesszőmet a puncijába igazítja, először csak dörzsölgeti vele, majd engedi, hogy behatoljon egyre mélyebben és mélyebben a nedves Kánaánba.

Ütemesen sóhajtozni kezdett, mozgott a teste előre hátra. Én is sűrűbben kapkodtam a levegőt, gyönyörű kék szeme már ki sem nyílott a gyönyörtől csak néhány pillanatra, mikor rám nézett. Egyre gyorsabb és gyorsabb volt a tempó, teste már tűzforró volt, izzadságunk eggyé folyt össze, minden leheletét éreztem. Aztán mikor már közel volt a csúcs, megállt, megfordult, hogy kecses popsija legyen felém. Én pedig innen is nyaldosni kezdtem puniját. Egyre hangosabban mondta: még, még!. Ő négykézláb, én mögötte, makkommal ismét simogatni kezdtem puniját úgy, ahogy az előbb ő tette majd itt is elkerülhetetlen volt a behatolás. Egyre erősebben és erősebben nyomtam, ő egyre szaporábban nyögött, szinte már sikítozott aztán elérkezett a gyönyör pillanata, mindketten egyszerre éreztük meg...

Csodálatos volt ez a délután. A történtek után semmit sem engedtünk a karolások erején, mellyel egymásba kapaszkodva feküdtünk. Az éjjel még kétszer értük el együtt a csúcsot de egyik sem lehetett olyan hihetetlen élmény, mint az első.
Talán nem szerencsés egy kapcsolatot rögtön szex-el kezdeni, de mi azóta is nagyon jól megvagyunk együtt, igaz egy kicsit más a mi kapcsolatunk, mint a többieké.