Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Takard el szemed, s lásd az időt a messze<br /> kipárolgó leheletet.
Teljesen odaadta magát és a dolog beválni látszott. Egy hímvessző megosztása egy másik nővel...
Csak azt akarta, hogy meglássa a napfényt.
Majd egyszer, elég erősnek érzitek magatokat, hogy bábutok megmérettessen, és patkolatlan...
Aki már járt Vácon tudja jól, hogy nagy kultusza van a Váci kívánságteljesítő halnak. A gyönyörű...
Friss hozzászólások
Pavlov: Nagyszerű paródia! Lehet, hogy...
2021-06-17 15:06
Pavlov: Igen
2021-06-14 20:48
danisenzavestito: Gyakrabban kéne jönnöm olvasga...
2021-06-14 16:54
BURGONYA: AMINEK EGYÉBKÉNT VAN VALAMI ÉR...
2021-06-14 01:24
Pavlov: Ez a helyesírás borzasztó, olv...
2021-06-13 18:58
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Életünk az uj bolygón 1-3

            ÉLETÜNK ÚJ BOLYGÓNKON 2. 
 
                                  ***
Már  két éve keringett Béta bolygónk körül a mi ürvárosunk, a Kolumbusz1. Már megint  eltelt 2,5 hónap mikor megkaptuk az üzenetet hogy figyu, várható az előőrs,  -  a "kapszula " !   Meg  fog hamarosan érkezni.  A  Kapszula kb  3x2 m méretével igen kicsi, nagyon kell figyelnünk, mikor kerül a látóterünkbe.  Hibernált, élő emberünket majd mi fogjuk felébreszteni, amikor a  hipertér után sima űrúttal  a Béta köré ér.  Sok kisérlet előzte meg,  igy a földön biztosra vették hogy megérkezik,  s majd utána jó pár hónappal  KOLUMBUSZ 2,  a "Hiperűrhajó" is. A hikompokkal könnyen feljuthattak szükséges embereink  Bétáról  az űrállomásra, igy hát  teljes volt az előkészület a fogadásra. A tizenkétezer telepes fogadására mi is megyünk majd fel, a pszichológusokkal együtt....
                                       *
Az ismeretlen Laura nagyon csinos nőnek tünt. Tényleg tetszett és aranyos is volt. Videótelós beszélgetésünk óta felborzolta a kedélyeimet. De Kátyát újra betöltötte a szivembe.  Az előző naplóbejegyzéseimből biztosan emlékeztek, Kátyát még az 50 évig tartó  "hibernált álom" űrutazásunk végső  szakaszában szerettem meg.  Persze ébresztés után.   Naná...))   Aztán elkerültünk egymás közeléből.  Később Kátya nyomára akadtam az iker fiaink neve alapján. De azt üzente, nem akar látni sem.  Erre most, Laura barátnője megkeres, közli hogy Kátya szeret, de soha nem találkozhatok vele és közös iker gyerekeinkkel.   Hát nem lennék 23. századi Bétalakó polgár, kommunikációsok gyöngye, ha nem kezdtem volna   új,   finom - titkos- alapos nyomozásba.     Mi lehet Kátya titka??
Másnap végiggondoltam a dolgokat.
... Laura biztos hogy barátnője  az Orosz Kátyámnak. Biztosan beszélt neki Kátya rólunk, ezért jött az érdekes müszaki kérdésével. Kátya tudom hol lakik, Laura lakhelyét nem. Semmiképpen nem szabad Kátyát direktben megkeresnem, baj lehet belőle. De Laurát megkereshetem.  Aztán, egyenesen megkérdezem, mi az a nagy baj, vagy titok, gyerekeim anyjával. De előtte Laura egyéb fontos legjobb barárait kell megkeresnem,  remélni lehet hogy azoknál már nem zár annyira a titoktartás. Meg ke tudnom a drágám félelmetes titkát  !!...     Nekifogtam... 
                                      *
A felderitő drónok  megálltak, szinte lebegtek egy helyben, a Delta szigeteki part felett. Talán 20 m magasan voltak a szigetlakók felett. Hangradarok bekapcsolva, kamerák pörögtek. Ahogy lassan közelitettünk (mármint a "Bétafelderítők" ), még idegesebbek lettek a lények.A  deltai krokodárok
kb. másfél méter magasak, 2 kacsaláb szerű lábon álltak.  Szárnyuk kicsi, nem biztos hogy tudnak repülni.   (Véltük akkor...)  Testük pingvinszerű, de fejük inkább egy krokodilra hasonlitott.    Hát, ijesztőek voltak. 
Hang nem hallatszott, de hangradarunk időnként beindult, rövid, szinte vezényszó szerű jeleket véltek kutatóink  felismerni.  A stáb döntött. Lassan közelitünk, majd leszállunk.  Hát,... nem kellett volna!  Ahogy 10 méterre ereszkedtünk a felszin fölé,  hangos monoton, ezer torokból jövő folyamatos sikitást (nyeritést?) hallottunk emberi füllel is.   Majd 20 másodperc múlva valami sűrű folyadékot, meg kavicsokat fújtak, (köptek?) a drónokra.  Sérültek, karclódtak, az ablakok, kopogott a burkolat, és meglökte a drónokat....
Hátraarcot parancsolt a vezető, es gyorsan 50 m fölé emelkedtünk. Mindenkit kivert a veriték. 
-  Hát ezek nagyon utálnak minket. - mondta valaki.    - Vagy félnek tőlünk... 
Nem kopogott már a burkolat, az ablak sok helyen lett átláthatalan, de a kamarákkal mindent láttunk. Lenn a "Krokodárok" mintha elégedetten mosolyogtak volna.  Talán örültek, hogy elűztek minket szigetükről....
                                         *
Hunorral arról beszélgettünk a fürtlakásunkban, hogy a Bétaváros partközeli félgömb sziklácskák térségében (lyukas gömbök), a drónjainkat egy idő  óta már nem kisérik díszesen a kék delfinidák. Biztosan orrolnak a fehér festékköd miatt az emberekre, de inkább óvatosnak, mint haragos gyűlölködőnek gondoljuk őket.  Egy csoport készíti már a kapcsolatfelvételi módozatot velük.  Mi is meg vagyunk róla győződve, hogy egy értelmes, fejlődő , de ősi korban mérhető okos lényekkel van, lesz dolgunk. Mi, Hunorral nagyon delfinida barátok vagyunk. Ki akarunk repülni " lyukacsos félgömb"
titokzatos környékére.... 
                                       *
Laura Cool pár gömbházzal arrébb lakott Kátyától. Ezt hamar kideritette Bendegúz, az informatikus haverunk. Ő is benne volt az 50 fő körüli jó ismerősi csapatnak, akik jöttek velünk
a földről, és együtt aludtunk. 49,5 évet. ))) Bendegúz lázasan  kikutatta Laura kontaktjait, aztán így   sikerült mindnyájunknak valakivel beszélni. Én voltam a szerencsés, az én orosz beszélgetőpartnerem  Iván, egyszercsak mondott valamit. Elkottyintotta hogy valamelyik haverja egyszer orvoshoz vitte a rémült Kátyát, mert párja nagyon megverte. Az az ember egy doki, pszihopata őrült, szinte rabságban tartja  ijedt  szép asszonyát....  Megremegtem, és komolyan kezdtem  félni, és félteni  édes Kátyámat. 
Jajj értem  már, miért menekült előlem. Félt hogy párja őt bántja, vagy netán engem öl meg.
Terror, párkapcsolati terror importálódott hát ide, új bolygónkra, a Bétára.  Nagyon megrettentem. 
Kibirtam volna ha ilyen dolgok nem alakulnak itt ki. Összehivtuk legjobb barátainkat  Hunor lakásába.     Hatan gyűltünk össze.  Tudtuk hogy egyértelmű bizonyitékot kell találnunk az őrült vadember ellen. Kell videó, tanúk, hatóság bevonása, de úgy hogy Kátyát és a gyerekeket ne veszélyeztessük. De előtte tudnunk kell Kátya mit akar, mit szeretne.  Ehhez viszont Laura kellett.  Volt egy gyanúm. Megfordult a fejemben, hogy Laurának tetszem, lehet hogy ezért mondta el a dolgokat, hogy végképp lemondjak barátnőjéről. Mert ha segitséget akart tőlem Kátyának akkor ezt mondta volna. Tény hogy nekem is bejött Laura is,  de most ezt elhessegettem, ujra a gyerekeim anyja költözött, gondolataimba, és a szivembe. Irány hát Laura, ügyesnek kell lennem..
                                        *
Az "atombiztos" kis űrkapszula nemsokára a Béta "közelében" lesz.  A hipertéri útja nagyon rövid idő, a földről a megfelelő távolság, valamint a Bétától való kibukkanási távolság ami több időbe telik. Az elő és utóút, az már "sima" űrutazás, persze nagy sebességgel. A kapszulában hibernált állapotban van az ember, teljesen a tuti compuerek irányitanak mindent. A hipertéri út kivételével mindig megy a kapcsolat a földdel, de időeltolással. Nagy volt a sürgés forgás a spéci Kolumbusz 1 en, figyelték az űrt,  beszedő robot- karokat sokszor ellenőrizték. Kapunk egy rosszfiút a földről aki  42 éves, én is 42 voltam tulajdonképpen.   Pedig ő 42 évvel később született. Ugye mi a hibernállt idő alatt   (49 év) gyakorlatilag nem öregedtünk. Szinte a földi jövönkből érkezik. Bizonyára sok üzenetet hoz, információkat apróbb ajándékokat a jövőből.   A velünk egykorúak döntő része a földön már rég meghaltak. Szinte már ő, az utas, a dédunokánk. 
Így, vagy úgy, egy időutazási jelenséget kapunk, persze kicsit inkább érzetileg.  
Nagyjából ötvenen voltunk fenn a Kolumbusz1en, arra hivatva hogy  a kapszula fogadása, befogása, emberünk lelke rendben legyen. Aztán ha letellt az  1 hét, váltottak minket.  Ez igy ment egy hónapig mire  a szakemberek jeleket kaptak. 
Észleltek egy energiarobbanás félét,  majd erzékelni kezdtek egy kicsi tárgyat, reméltük hogy a kapszulát.    Az időpont stimmelt,   a méret stimmelt ,  a távolság is.   Ováció   a  vezérlő- teremben.   De aztán jött a meglepetés....
 
                          (folyt. köv.) 
                    (*mihálylaci2021*) 
 
 
Előző részek
240
HIPERTÉRI űrhajok jönnek.
390
A Béta bolygón kolóniát épitünk, Minden furcsa és relytéjes...
Hasonló történetek
2454
Hirtelen valami megmagyarázhatatlan Erő suhant végig rajta. Valami mély, sötét, csábító. Ekkor rájött, milyen könnyű volt megölni Rainost, egy fegyvertelen embert. Ilyen a Sötét Oldal, mely most hívogatta. De Kéler nem törődött vele. Inkább apja emlékére koncentrált, aki most már békében nyugodhatott. Elűzte lelkéből a gonoszt, a bosszú beteljesülésével a sötétség átjárta, majd elhagyta. Azonban most már tudta, hogy ha nem vigyáz, őt is könnyedén elcsábíthatja a Sötét Oldal...
2614
Dzséjt örömmel forgatta fénykardját. A zöld penge könnyedén hárította el a felé suhanó lövedékeket, szelte ketté a droidvázakat. Aztán meglátott egy alakot a forgatag közepén és elindult felé. Közben folyamatosan forgatta, pörgette fegyverét, minden mozdulattal elpusztítva egy droidot. Aztán hátát nekivetette Nakata Kortel Jedi mesternek, s ketten együtt halálos táncba kezdtek...
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: