Vízből, szappanból, és levegőből születek. Ha szerencsém van, a szivárvány színeiben pompázhatok, elkápráztathatom az embereket a szépségemmel. Hol apró vagyok, hol hatalmas. A levegő, ami bennem van, segít, hogy repülni tudjak. Magasan szállva látom a házakat, a falu kis utcáit, az emberek hangya méretűnek látszanak. Átlátszó vagyok. Messziről észre sem vesznek, de én látom őket. Látom, ahogyan sétálnak, vagy veszekednek, szeretkeznek, tévét néznek, főznek, a barátaikkal beszélgetnek...
Mindent látok, de ők nem tudnak erről. Olyan vagyok, mint egy kísértet. A szél hátán utazom. Egyre messzebb, és messzebb. Az ég felettem kék, a nap sugarai megcsillannak hártya-bőrömön. Már nagyon messze járok attól a helytől, ahol megszülettem. Érzem, hogy közeledik a halálom pillanata. Remegek. Lassan, de biztosan eljön a pillanat, amire úgy vártam. Tökéletes megkoronázása rövid életemnek. Szétpukkadok, ezer és ezer apró vízcseppé válok. Meghalok, elenyészem, és a levegő része leszek, amikor a testemből sarjadó cseppek elpárolognak. Hiszen csak egy szappanbuborék vagyok. A szivárványszínű, áttetsző szépség.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-05-03
|
Fantasy
A történet egy fantasy paródia, elsősorban az 1920-30-as évek amerikai fantasy szerzőinek...
2024-04-30
|
Krimi
fordítás …. Eredeti történet: THE COLD CASE OF MR. HARRINGTON …. Szerző: Ronde …. Literotica...
2024-04-18
|
Krimi
Fordítás …. Eredeti történet: THE COLD CASE OF THE PIERCED WOMAN .... Szerző: Ronde .... Literotica;...
2024-04-15
|
Fantasy
A mostani történetem az erotikustól a fantasy-ig terjed, benne bdsm és egyéb elemekkel. Jó...
2024-04-11
|
Horror
Korábbi két történetemmel párhuzamosan fut a történet.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
De amikor megfordulok egész közel érzem a száját a számhoz, és érzem a forró leheletét, ami átjárja minden porcikámat. Mélyen a szemébe nézek. Ő viszonozza a tekintetem. Érzem, már teljesen hozzám bújt, és az ölelése egyre szorosabb. Szinte már fáj ez az ölelés, mikor hirtelen megcsókol, és eltűnik minden fájdalom, és minden ami csak körülöttünk létezik...
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-16 00:00:00
|
Egyéb
De ha tényleg szeret? Megvár. És megvárom. Megvárjuk egymást, addig a pillanatig, amíg elveszünk egymás tekintetében. És amikor, - mint mikor elalszunk, és ébredünk, hogy a kiesett álmok mikor is jöttek, - megcsókoljuk egymást. Az lesz a szerelem. Mikor csak odahajolok, és egy apró csókot pihegek az ajkaira. Mikor átkarolom, és kiráz a hideg, mikor megremeg a kezem. És nem érdekel, hogy izzad a tenyerem, hogy a hajam kócos, hogy őt is rázza a hideg...
Hozzászólások