BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Az Anna előtt felbukkanó vörös hajkorona végül nappali világosságot gyújtott koponyámban: az...
A szálloda ötcsillagos volt és ez a lakosztályon is meglátszott. Két szoba és egy fürdőszoba. A...
Egy elég érdekel helyzetben egy elég érdekes előadást láthatnak a borozgató és jól szórakozó úri...
Frissen vágott fű illatát hordozza az őszi szél. -Vajon most nyírtak füvet utoljára...
1 férfi, 7 biszexuális nő, 1 sziget és végtelen gyönyörök.
Friss hozzászólások
Deakjanika: Igaza volt a férjének teljesmé...
2017-12-11 02:33
Deakjanika: Jooó!
2017-12-09 21:37
Deakjanika: Nagyon jó!
2017-12-09 21:13
gemmaarterton: Hát... benedvesedtem ettől El...
2017-12-09 13:47
Pavlov: https://www.smashwords.com/boo...
2017-12-08 15:37
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves! A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor határoztam el,...
Legnépszerűbb szerzők:

Egy apró meglepetés

Annyira szédülök, hogy majd elbotlom felfelé menet a lépcsőn. Tudtam, hogy nem kellett volna ennyi Lángnyelv Whiskey-t innom, de Ginny csak töltötte és töltötte. Átkozott Potterek! Mindjárt hazaérek, már csak fél emelet. Alapjába véve bármikor megmászom a negyedik emeleti lakásomig tartó lépcsőt, de ennyi whiskey után nehézkesen megy. Hálát adok magamban Merlinnek, hogy sikerült komolyabb sérülés nélkül hazaérnem. De ekkor olyat látok, amitől kigúvad a szemem és rögtön észhez térek. Egy kisfiú. Egy szőke törpe áll az ajtóm előtt. Hátán akkora hátizsák, mint ő maga. Arca bánatos, a kezében szorongat valamit. Felém fordul és vár.



- Mit akarsz itt, Kölyök? - förmedek rá. Erre Hermione azt mondaná, hogy dracós megnyilvánulás.  - Nincs pénzem. - Ó dehogy nincs!



Nem válaszol, csak néz rám hatalmas, jég kék szemeivel. Elindulok az ajtóm felé, kulcsom már a kezemben. 



- Mi van? Nem tudsz beszélni? - Merlinre, hogy én mennyire rühellem a gyerekeket…. Kinyitom az ajtót és belépek a lakásomba, a gyerek hátrébb lépett két lépést, hogy odaférjek a zárhoz. Még mindig csak bámul.



- Válaszolj már! - üvöltök. Ettől megszeppen, kicsi ajka lefelé görbül. -  Jaj, nehogy elbőgd magad itt nekem. Mit szorongatsz annyira? 



Egy borítékot sikerül kitépnem  a kezéből, a címzett szerény személyem, vagyis Draco Malfoy. A feladó Cassidy Morgan. Ismerős valahonnan…., de honnan? Feltépem a pecsétet és olvasni kezdem.



" Kedves Draco!



Ne haragudj, hogy nem szóltam, de úgy éreztem, meg tudom oldani egyedül is. Tudom, hogy már nagyon rég volt és lehet, nem is emlékszel már rám, de számomra akkor is felejthetetlen volt az az éjszaka Londonban. Már  csak azért is, mert annak az éjszakának lett egy csodálatos kis gyümölcse. A fiúnk, Scorpius.



Elmesélted, mennyire utálod a gyerekeket, én viszont majd kiugrottam a bőrömből, amikor megtudtam, hogy állapotos vagyok. Scorpius most négy éves, és kiköpött Te. A Te arcvonásaid, a Te szemed, a Te szőke hajad. Ő a Te fiad. 



Szerettelek volna megkímélni, mert tudom, hogy számodra teher  egy gyermek főleg úgy, hogy egy alkalmi kapcsolatból született. De sajnos bajban vagyok és nem fogom tudni felnevelni a fiúnkat, emiatt is küldtem el hozzád. Sajnos három évvel ezelőtt elkaptam egy nagyon súlyos betegséget, amit nem tudnak gyógyítani. A napjaim megvannak számlálva, és egyre gyengébb vagyok. Scorpiust kivizsgáltattam a Szent Mungóban,  Ő nem kapta el. Erről találsz majd egy hivatalos dokumentumot is a táskájában. A szüleim már rég meghaltak, testvéreim pedig nincsenek. Te vagy az egyetlen élő rokona, sőt Te annál sokkal több vagy. Az apja!



Kérlek, könyörgöm Draco, viseld gondját a fiúnknak. Ne hagyd, hogy éhen haljon. Kérlek, gondoskodj róla. 



Köszönöm!



Remélem, megszeretitek egymást, és egy nap büszke apja leszel majd!



Cass "



Kijózanodom rögtön, mégis kavarog a fejem. Egy gyerek? Aki az enyém?? Ilyen nincs! Ilyen nincs!



Bevágom az ajtót a kölyök orra előtt, maradjon csak kint. Ez tuti átverés. Nem is emlékszem Cassidy nevű nőre… Valaki vissza akar élni a pénzemmel, ideküld egy gyereket, hogy meglopjon. Rohadékok! 



A gyerek meg hasonlít rám, tényleg hasonlít és itt áll kint. Egyedül.



- A francba! - Feltépem az ajtót, szegény kölyöknek csupa könny az arca. - Gyere be Törpe! Te Szent Merlin, miibe keveredtem?!



 

Hasonló történetek
Megálltak és füleltek. Qwâmbii nem hallott semmit. Akárhogy fülelt csak a szélben lengedező ágak leveleinek zörgését hallotta. Ennek ellenére csöndben maradt, hátha a mágusnak jobb a füle. Horiq lassan leguggolt. Qwâmbii utánozta. Hosszú perceket töltöttek így, de nem láttak, és nem hallottak semmit. - Észrevettek minket! - mondta Horiq gondterhelt arccal - Elvesztünk! Ahogy ezt kimondta felállt. Abban a pillanatban repült a nyílvessző. A mágus botját találta el. A vashegy egy ujjnyira Horiq...
Csak ültek ott, nem mozdultak, olyanok voltak, mint a szobrok, mindenki a gondolataiba merült. Végül Horiq törte meg a csöndet: - Mi emberek vagyunk. - kezdte - Az embereknek volt valaha egy olyan híres szokásuk, amit róluk neveztek el: az emberségesség. Ezért nem fogom társaimat irtani. Inkább korán kelünk, hogy a tündéket megelőzve átjussunk az erdőn...
Hozzászólások
J3ss4 ·
Folytasd kérlek! ❤

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned