Az élet, út a tökéletesség felé.
Egész életünkben formálódunk, csiszolódunk, hogy egyre magasabb szintre léphessünk.
Sok minden formál bennünket.
Egy szó, egy gondolat, egy emlék.
Ne akarjunk felejteni!
Ha bármitől, gondolattól, emléktől megválunk, magunk is megváltozunk, kevesebbek leszünk.
Életünk folyamán sok csomóval kell megküzdenünk, de ha figyelünk és hátralépünk, észrevesszük, hogy egyáltalán nincs csomó.
De mért is élünk?
A sok szépségért, ami egész földi életünkben körülvesz minket, és egy pillanatért.
Az utolsóért.
Abban a pillanatban kapsz egy kortyot a mindentudás kelyhéből.
Mindent tudsz, mindenre emlékezel, jóra, rosszra egyaránt.
A földi dolgok már nem nyomasztanak.
Ezt a pillanatot ki kell érdemelni, hogy ne szenvedéssel és gyötrődéssel teli óráknak tűnő perceket éljünk meg a végkor, ami egyben egy új élet kezdete.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
A rózsaszín felleg viszont elkerülhetetlen, és manapság egyre több embert talál meg. Ez a rózsaszín felleg persze csak egy tünete a kóros szomorúságnak, vagy inkább kezdete. De ha ennek érzéseit sikerül leküzdeni, a kóros szomorúság már elkerülhető.
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-02 00:00:00
|
Egyéb
Elkezdtünk beszélgetni, kiderült hogy a neve Laci, és hogy 21 éves. Nagyon megtetszett nekem, és úgy éreztem, hogy én is neki. Ahogy beszélgettünk, egyszer csak a keze a lábamon volt, és simogatott, nagyon jól esett, már akkor éreztem, hogy köztünk nem lehet csak egy kaland, ennél több kell nekünk...
Hozzászólások
Nemtom hol olvastad.
Ugyanis ez máshol nem található meg, nem tettem fel sehova, és én vagyok a szerzője.
Tanusíthatom.
Itt vana gépemen már egy ideje.