Csillagszem

A fénylő égbolton csupán egyetlen csillag nevetett, a többi pislákolva, szinte furcsán hunyorogva figyelte azt az egy csillagot.
- Miért mosolyogsz?- kérdezték tőle gyanakvóan a többiek szikrázó kis fényük még élénkebben sárgállott, ahogyan azt az egy apróságot figyelték. Nem tudni, hogy valóban irigyelték tőle a boldogságot, vagy egyszerűen csak nem értették azt. Hűvös fényük képtelen volt befogadni az aranyló ragyogást. Azt a ragyogást, melyet az az egy csillag a mosolyával okozott.
- Valaki engem választott. Minden éjjel engem néz, és kívánságokat suttog az éjszakának.- felelte szinte reszketve a mosolygó csillag.
- Minden elmúlik egyszer- felelték a bölcsebbek, és ezüst fényük reszketve húzódott közelebb a félhold homályához.
A mosolygó csillag azonban nem hitt nekik. Minden éjjel ugyanolyan reszketeg boldogsággal várta az emberlányt, hogy az udvaron állva őt figyelje, neki súgja meg legtitkosabb vágyait. Boldog volt, amennyire csak egy csillag boldog lehet.
Aztán egy napon a lány nem jött többé. Éjszakák múltak el hunyorogva, szinte könyörgőn várva, hogy megpillantsa onnan fentről. Mégsem változott semmi. A kis csillag nem mosolygott többé. Komor szürke fénnyel kelt éjszakánként az égbolton. Reménye fényével együtt halványult. Egy nap a többi csillag megint megszólította
- Miért nem mosolyogsz már?- már nem az irigység beszélt belőlük. Talán a keserű sajnálat hangjai voltak ezek.

De a csillag nem válaszolt nekik. Csillagszemét lehunyta és dagadni kezdett és keményedni, míg aztán őrületes tempóban zuhanni kezdett végigszántva az égboltot, az összes fényét beleadva a halálba való száguldásba.
Apró meteoritdarabként csapódott a földbe, csillagléte kihunyt. Ragyogása eltűnt. Egy halott kődarabbá vált.
És azon az éjjelen egy lány sétált a mezőn, ahol egy tölgyfa közelében villant valami. A lány odasétálva egy különleges alakú kavicsot pillantott meg. Soha nem látott még hasonlót. Simogatva vette a kezébe, és hazavitte magával. Talán azért, mert arra a kis mosolygó éjjeli csillagra emlékeztette, akinek szomorúságában elsuttogta minden titkát. Azóta is őrzi.