Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
-Kifelé mind a hárman! Gina, rajtad nem igazán lepődök meg. Rajtad sem Larissa. De benned...
*ring* *ring* *ring* majd csönd, mint minden egyes nap. Reggel van, tudod te is mint mindenki,...
kortárs, epika, próza, elbeszélés, novella
Porcelánfehér bőr, sziporkázóan kék szemek. Ez volt az a két fő tulajdonságom, amivel mindig...
Nobvel rövid története.
Friss hozzászólások
eliksz13: Fantasztikusan írod meg kínjai...
2018-09-21 22:45
Gábor Szilágyi: Folytasd!
2018-09-20 10:14
Mordred12: Nagyon tetszik. Bár Julie lehe...
2018-09-19 15:15
annam26: Ez nagyon sötét, bárki is vagy...
2018-09-15 16:51
Revenda: Örülök, hogy tetszik. :)
2018-09-12 21:16
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Az ember tragédiája-12,5. szín

Vakító fény tűzött Ádám szemébe. Ahogy a kép lassan kitisztult egy kisebb rét körvonalazódott előtte fákkal szegélyezve, utakkal körülvéve. Először azt hitte, valami folytán visszafelé mentek, ám lassan feltűntek neki a természeten szépségén otromba foltokat ütő tárgyak. Padok, szemetesek és lámpaoszlopok tarkálottak itt is, ott is. Az emberek is érdekesen öltözködtek, beszéltek és furcsa dolgokat műveltek. Labdákat rugdostak vagy dobáltak, négy kerekű deszkákon gurultak vagy épp három kerekű cipőkön.
 
Lucifer mellette állt, karba tett kézzel. Öltönyt, sötét lencsés szemüveget és a fülében valami különös szerkezetet viselt. Ádám most magát is végig mérte. Egyszerű póló, farmer és edzőcipő volt rajta. Mint szinte az összes emberen a környezetükben. -Rajtad hogyhogy más öltözék van?-fordult Luciferhez. Amaz kélyesen elvigyorodott. -Azért, mert ebben az idősíkban általában azok járnak így akiknek hatalom van a kezébe. Ez afféle megkülönböztetés, mint régen a hadvezéreknek a díszes sisak. Ádám eltűnődött, majd azt kérdezte: -Lényegében hol vagyunk? Nem hasonlít a falanszter világára...-nézett körbe ismét. -A falanszter-kezdett bele Lucifer- igazából csak egy lehetőség volt. Hogy mi lett volna ha az emberiség kiöli a világból a sokszínűséget és a ráció, az ész vonalán indul el. A katasztrofális eredményt magad is láttad, bár szükséges volt betekintened ebbe a vízióba. -Értem. Vagyis-tűnődött Ádám- akkor ez egy jobb világ? Lucifer elgondolkodva meredt a távolba. -Bizonyos szempontból igen. Ám mégis, az emberiség továbbra is a lejtőn lefelé halad. A városnézésünk során ezt magad is látni fogod. -Városnézés? De hát hol van itt város? Az erdőben? -Nem igazán. Ebben a korban már nem a város van az erdőben, hanem az erdő a városban. Gyere, megmutatom.-mondta Lucifer és a réten át megindult a fák felé. Amikor már a rét felénél jártak egyre erősödő zajok ütötték meg Ádám fülét. Zúgás, csikorgás, dobbanás, ütődés, sziréna és duda hangjai. Mikor már a mező tulsó felén jártak, a fák között, egy roppant forgalmas út és lakóházak óriási tömbjei kezdtek körvanalazódni. -Ejha!-mondta Ádám- Ez aztán a főút. Micsoda élet van itt! -Hát Ádám ki kell, hogy ábrándítsalak. Ez nem hogy főútnak, még mellékútnak is kicsi. Ez a város itt New York, az Úr 2018. évének-mondta gúnyosan Lucifer- egyik legnagyobb metropolisza. -Az Úr 2018. évét írjuk?-hitetlenkedett Ádám. -Bizony. Igaz ami igaz, az emberek ma már vajmi kevés figyelmet szentelnek az Úrnak és a hozzá kapcsolódó roppant fontos dolgoknak. Na de városnézésünk során erről is szót ejtek majd.- azzal a járda széléhez lépett és leintett egy sárga, taxi feliratú autót. A kocsi lehúzódott, Ádám és Lucifer pedig beült hátra. Az autóban meglepő rend uralkodott, általános letisztultság volt elöl-hátul egyaránt. A volánnál húszas évei végén járó, hosszú fekete hajú indián srác ült. Az egyetlen dekoráció egy szivárványos matrica volt a szélvédő sarkában. -Hová parancsolnak?-fordult hátra a srác barátságos mosollyal. Lucifer fitymáló tekintettel adta ki az utasítást: -A Wall Streetre, lehetőleg gyorsan. -Értettem.-kacsintott rá a sofőr. -Mocskos homokosok...-morgott maga elé Lucifer majd kibámult az ablakon. Ádám ugyanígy tett, próbált befogadni valamennyit az őt körülvevő város forgatagából, de kevés sikerrel. -Bárhonnan is jöttél és bárhová is tartasz, nem tanácsolom, hogy ennyire azonosulni próbálj az emberiséggel. Az egyén teljessége önmagában rejlik elsősorban, nem az őt körülvevő világban. Ha továbbra is így haladsz el fogod veszíteni magad Ádám. Elsodor az ár, maga alá temet a világ, kiéget a sok felismerés. Ezek előbb-utóbb a vesztedet okozzák. Bár ha már itt tartunk, ,, idegenvezetődnek" pont ez a célja. Ádám döbbenten meredt a taxisra. -Honnan tudsz te ennyi mindent rólam? -Hát hogyne tudnék? Hiszen én te vagyok. Pontosabban benned vagyok. És további hét milliárd emberben. -Ez elég hihetetlenül hangzik.-vonta fel a szemöldökét Ádám -Mégis ki lennél te, ilyen hatalom birtokosa? -Na vajon ki? Hány ilyen ,, hatalmast" ismersz? -Tán csak nem azt akarod mondani, hogy az Úr szól belőled?! -Nem. Ez így nem is igazán állja meg a helyét. Először is nem szól belőlem az Úr, hanem én magam vagyok. Másodszor, nem különösebben kedvelem ezt a megszólítást. Se nem büntetek se nem jutalmazok, mint az emberi urak. Bárhogy is terjesztik rólam hamisan. Szóval lehet, hogy nagyképűbben hangzik, de jobb szeretem az Isten megszólítást. Végezetül pedig nem egy szakállas, fehér pasas vagyok és nem is egy indián fiú. Ezeket az anyagi megtestesüléseket kizárólag a ti igényeitek miatt veszem fel, igaz rendszerint félreértitek őket. -De várj. Ha se nem büntetsz, se nem jutalmazol akkor, hogy tanítasz minket? -Az emberiség legfőbb tanulópályája a fizikális megtapasztalás. Ezeknek a saját magatok által előidézett következményeit nevezitek jutalomnak vagy büntetésnek. Majd ezeket az Úr nevű balfácánnak tulajdonítjátok. És itt jön a képbe az emberiség lassan növekvő, de mára gigászi mételye. ,, Idegenvezetőd" bizonyára a terrorizmust, a globális felmelegedést vagy a gazdasági válságot hozná szóba, esetleg mindhármat. De ezek igazából egy tőből fakadnak: abból, hogy az emberiség kórosan másra hárítja a saját felelősségét. Legtöbbször az Úrra. Tudatos emberként érzed mások és önnön cselekedeteid súlyát, így könnyebben vállalsz felelősséget. Ráadásul egy tudatos ember segíthet másoknak is azzá vállni. Ez a te esetedben egy tucat kort jelent visszafele haladva az időben. -Várj egy pillanatot! Ha tényleg te vagy Isten, és az Úr valóban nem létezik, akkor Lucifer mégis kicsoda vagy micsoda? -Hát te. Egy olyan domináns részed ami mindent észből próbál megoldani. -Ugye tudod, hogy roppant valószerűtlen az a sok dolog amit itt előadtál. Talán egy fokkal hihetőbb lenne a matrica nélkül meg anélkül, hogy kétségbe vonnád az Úr létezését. -Kelletlenül bár , de azt kell mondjam Ádám elszomorítasz. Először is, egy istennek miért lenne problémája teremtményei bármely fokú és irányú szeretetével. Másodszor pedig úgy veszem észre nem is figyeltél igazán rám. Az Úr mindössze az emberiség kitalációja, torzítása valaminek.
 
-Ezt képtelen vagyok elhinni. Ha továbbra is kitartasz emez eszmék mellett, bizonyítsd ki vagy.-Hát rendben-sóhajtott lemondóan Isten-Van egy dolog amivel nem tévedtetek nagyon ti, emberek. Az Úr fénye tényleg nagy erejű dolog. Erőt önt az igaz szívbe és eloszlatja a sötétséget többek között. Így hát most mikor alakalmazom jól figyeld majd Lucifer barátod. Az autó terét egyik pillanatról a másikra egyre erősödő derengés töltötte be. Ezzel egy időben Lucifer arcára árnyék borult, nyugtalanul pislogott körbe majd a fejét masszírozzta, mint akinek migrénje van. Végül nem bírta tovább és megszólalt:- Legyen szíves itt megállni! -Na most már hiszel nekem?- fordult Isten Ádámhoz parkolás közben. -Háát....-tétovázott Ádám. -Tessék- szólt közbe Lucifer és egy ötvenest nyomott a taxis kezébe- A többi a magáé. Gyere Ádám, még sok a dolgunk! A kocsiból kiszállva a srác még egyszer utána szólt: -Ádám! Túl nagy lehetőségek vannak benned. Vétek lenne hagynod elsüllyedni magad. Ha mást nem is, legalább vésdd az eszedbe a beszélgetésünket és gondolkodj rajta!- azzal Isten búcsút intett és elhajtott.
 
Ádám és Lucifer a Wall Streeten baktattak. -Nem is mondtad, hogy tudsz cheyenneül-szólalt meg Lucifer. -Cheyenneül? Az meg mi?- Lucifer erre felvonta a szemöldökét. -Egy nyelv, most beszéltél rajta majd fél órát. -Fél órát? Kivel? - Hát a taxisunkkal Ádám.
 
-Furcsa, semmire nem emlékszem. -Hmmm. Érdekes. -Az. Biztos az Úr közbenjárása.
 
Hasonló történetek
7863
Michel a következő hullám tetejéről vette észre a sziklát. Tudta, hogy vége van. A következő pillanatban a hajó pozdorjává tört alatta, ő pedig csuklóin a szétszakadt kötéllel elsüllyedt a hullámokban. Fuldokolni kezdett, de aztán rájött, hogy kap levegőt. - Biztosan valami légbuborékba kerültem - gondolta, de ekkor meglátta ismét a női arcot. Kék szemek, gyönyörű telt ajak, hullámos haj, mely egybefolyt a tengerrel lassan az alakja is kirajzolódott. Tökéletes keblek, lapos has vékony...
1775
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: