A meglepi

Sűrű köd úszott át a London környéki, gótikus kastély parkján. Reggel, illetve még csak hajnali fél 5 volt.
- Ez a nap is tipikusan angol, és borzasztóan nyomasztó lesz! - jegyezte meg Geoff, akinek egy fél órája landolt a gépe a Gatewick reptéren.
- Mint egy egyszerű hétköznap, Sir - válaszolt illemtudóan a Maybach sofőrje. Lassan hajtott a sofőr, nem illett túl gyorsan mennie, de most igazán nem haragudott volna a házi úr, ha egy kicsit rálép a pedálra, mert már másfél hete távol volt szeretett otthonától és kedvesétől. Nagyon hiányzott már egyetlen kincse, akitől mindent megkapott és ugyan úgy, ő is mindent megadott neki. Még csak öt éve voltak házasok, de olyan egyetértésben éltek, mint két idős ember, aki ismeri egymás minden kicsi léptét. Legalább is így érezte Ő. A férj. Merthogy nagyon hűséges típus volt, és inkább szenvedett esténként, mintsem egy kis lotyót "béreljen" másfél hétre...

Lassan átért a kastély parkján az autó és nagyon csendben kiemelte a nem túl nagy kézipoggyászt a csomagtartóból a sofőr, amit aztán már a házi úr vitt fel a szobájába. A lépcsőn felfelé menet, azon gondolkozott, hogy vajon nyitott ablaknál alszik-e a felesége, és hogy van-e rajta hálóruha. Már régóta nem érezte bársonyos ajkait, harmatfürjeinek babaillatát a tarkóján, halmocskáit a kezében lüktetni és már hónapoknak tűnt, amióta nem hallotta a sejtelmesen búgó szót..... Je't Adore. Egy szó mint száz, már nagyon kívánta őt, a tízórás repülőúttól eltekintve, amitől kifejezetten álmos hangulata volt. Ilyenkor azzal ébresztgette magát, hogy visszagondolt legutóbbi együttlétükre és bár már másfél hete annak- ez finom mosolyt csalt az arcára. Végül felért a második emeletre de szándékosan nem lifttel ment, mert érezni akarta cipőtalpa alatt, az otthont eszébe juttató bársonyszőnyeg süppedését... Imádott halkan, észrevétlenül járni....

A hálószoba ajtaja résnyire nyitva volt, mikor odaért. Nyitott rajta még annyit, hogy a fejét be tudja rajta dugni. Feleségét nem látta, mert a takaró alatt volt, és még a fejére is rácsúszott a párna.... Csak aranyló fürtjei tűntek elő néhol, mit az angyalhaj a felhők között.... Beljebb óvatoskodott, és látta, hogy az ablak egyik szárnya nyitva van, amin keresztül a szoba, már teljesen átvette a külső hőmérsékletet. Gyorsan, de nagyon halkan levetkőzött, mert fázni sem akart, de a világért sem kívánta felriasztani kedvesét. Félrehúzta az ágy mellett lógó függönyt, és bebújt felesége mellé akit mindez még annyira sem zavart, hogy megmozdult volna. A férfi szinte teljesen felvette szerelmének fekvési formáját, és lágyan, mit egy takaró, hátulról átölelte kicsi kincsét. Pár pillanat sem kellett hozzá, hogy úgy érezze magát, mint kamaszkorában, mikor az első megtörtént... Csak feküdt szerelme mellett szorosan és érezte, hogy szíve egyre inkább csak pumpálja a forró vért, a legnemesebb tagjába és amint lent, úgy fent, a feje is kezdett lüktetni, mint a versenyautóban, amikor észvesztő iramban gyorsul. Érezte, hogy egyre inkább kedvesének nyomódik a már oly régen elhanyagolt kéjrúdja.

Ekkor hirtelen a hátára fordult szerelme, de még mindig álmodott, mert motyogott valami érthetetlent. A férj erre elmosolyodott, és hihetetlenül finoman, a csodás ívű nyakat kezdte csókokkal borítani.... Ő félig hasra volt fordulva a jobb kezével próbált minél kevésbé hirtelen mozdulatokat tenni, mert azon támaszkodott.... Eszébe ötlött egy nagyszerű gondolat. Magában elhatározta, hogy kedvesét félálmában fogja eljuttatni a csúcsra. A takarót nem húzta lejjebb, mert tudta, hogy arra felébredne a szíve hölgye. Ő maga, viszont már nem csak a nyakat csókolgatta, hanem kihagyva a melleket, mondván, hogy nem akarta felébreszteni, finoman a két lába közé támaszkodott a könyökén. Teljesen sötét volt a takaró alatt, viszont érezte a tusfürdő, és a gyantázás utáni nyugtató krém jellegzetes illatkeverékét. Először a combok belsejét illette nyelves csókokkal, majd mikor azok már eláztak a csókártól, áttért a tükörsima kelyhére a lánynak. Eleinte csak kívülről a nagyajkakat simogatta finoman, majd oldalra fordította a fejét kilencven fokkal, és most összenyomta őket. A nagy mesterkedésben észre sem vette, hogy a lány combjai egy kicsit jobban megnyíltak. A lány felébredt, de nem bánva a kényeztetést, tovább tetette az alvást.

A férfi, már érezte a jellegzetes illatot, amitől még jobban felpörgött, ha lehetett annál izgatottabbnak lenni egyáltalán. Most belülről simogatta a már nedvesedő kisajkakat nyelvével. Körbe-körbe körözött a szájában őrzött örömforrással, a vágykapu körül, majd feljebb, a csikló felé vette az irányt, ami már teljesen megmerevedett. Finoman ajkai közé vette és felső ajkát elcsúsztatta az alsón, majd így tovább, ezzel, mint egy satuba befogva a leg érzékenyebb pontot. Már a nyelvével is hozzáért, és körkörösen, egyre erősebben masszírozta, mígnem erőteljesen megremegett a tüzesen ziháló női test. Már nem törődött azzal, hogy nehogy felébressze szerelmét, így a lehető legnagyobbra nyitotta száját, és ráillesztette a csillogó puncira amivel vákuumot képzett, olyan erősen szívta. Szinte már falta, megette, mikor a lány száját halk nyögések hagyták el. A férfi megszánta őt, és amennyire csak lehetett, beléhatolt nyelvével. Körözött és kereste azt a bizonyos pontot, amivel orgazmus zuhatagot indíthat el.

A lány tekergett, nyögött, és nagyon erősen szorította magához férje fejét. Akarta őt érezni, de nem tudott megszólalni, mert amikor már nem a nyelv, hanem két ujj járt benne, elöntötte agyát a felszabaduló endorfin, és elakadt a hangja a lélegzetével együtt. Férje felkúszott mellé, odabújt, és lágyan megnyalta kedvese kiszáradt száját, majd így szólt...
- Én vagyok a ma reggeli meglepi - majd mélyet sóhajtott és szippantott egyet a kertben nyíló virágok hűs édes zamatából.