Mi történik most velem? Mi ez a meleg, szorító alagút?
Itt akarok maradni, de nem lehet. Fejem kibukott.
Felháborító ez a rideg vakító fényes környezet.
Kitornászom a két kezem, derekam, s a lábam.
Mit akar tőlem ez a sok kéz?
Au,-ez fájt! De mi ez a színtelen, s íztelen valami?
Ami ráadásul még hideg is? S mi ez a puhaság, mit
érez nyelvem? S mi ez a nektár? Milyen édes.
S ez a két kar is ismert nekem.
Hisz nemrég még éreztem ezt a meleget.
Most pihizek, mert pici pocim tele lett.
Könnyítek magamon, juj, ez jó.
De miért veszitek le a takaróm?
S mi ez a megfoghatatlan, ujjaim közül kicsúszó meleg?
Na, még meg sem szoktam, s már kihúznak?
Mi ez a puha, s mégis lágy, kezembe meleg.
S mi ez a halk beszéd? Kinek szól a meleg italt adó szava?
Ki az a Kicsike? s mi ez a színkavalkád?
Mi ez a két apróság? S ez a mosolygós arc?
Ez a puhaság ismerős nekem.
S a langymeleg íz mily finom.
S az a sok szó. Belefájdul a fejem. Mama, Papa...
S mi ez a csoda? Mama, milyen jó, hogy itt vagy velem.
Megfogod a kezem, s elmegyünk messze, messze.
S mi ez a fehér, puha valami, mely hideg, s ha kezedbe fogod, elolvad, eltűnik? S mi ez a fényes, s csúszós valami, mely kemény, s rideg?
S ki ez a pirosruhás, fehérszakállas bácsi, mely hoz
sok-sok finom gyümit, s lágy melegséget?
Mi ez a nagy zöld fa, tele fénylő gömbbel? S mi ez az
egész, mely értem van?
S mi ez az ülőke, mely siklik a havon? Kipirul arcom,
s az anyut fogom. Szerető kézzel ölelem át, álomba
ringat e kies táj, mely alatt víz csobog, s a föld
barnállik már. Hó alól bújik a hóvirág. Őt követi mind, míg május végén kibújik a rózsa, s őrzi hatalmát az ősz végéig. Közben sok-sok kirándulás, sok élmény,
és csacsogás. Majd az első elválás az oviba. Sok játék, és nóta vár sok barát. Ovi után iskola, s az első összebújás. Az első csók, simogatás, örök hűség,
haragszom rád.
Az első munka, s az első pénz, fárasztó napok, fáradtabb esték.
Megvan a társam, most jön a nász, megjön a gyermek, s új család vár.
Megint jön, majd jön egy új alagút.
Alagút végén egy új kapu.
S az új kapuban fényanya vár, fénygyermekként élem át e csodát.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Michel a következő hullám tetejéről vette észre a sziklát. Tudta, hogy vége van. A következő pillanatban a hajó pozdorjává tört alatta, ő pedig csuklóin a szétszakadt kötéllel elsüllyedt a hullámokban. Fuldokolni kezdett, de aztán rájött, hogy kap levegőt. - Biztosan valami légbuborékba kerültem - gondolta, de ekkor meglátta ismét a női arcot. Kék szemek, gyönyörű telt ajak, hullámos haj, mely egybefolyt a tengerrel lassan az alakja is kirajzolódott. Tökéletes keblek, lapos has vékony...
De mi a célom… Magam sem tudom már, csak utazok, hogy eljussak egy olyan helyre, ami nem létezik. Nem létezhet, míg az ember, az egész emberi faj fel nem épül ebből a hihetetlen szellemi leépülésből, amin most keresztül megy…
Utazok…
Utazok…
Hozzászólások
Nem pontozom.