Füstöt hagy az égen a repülő. Bár nem tudom miféle s kivezeti kiféle, lehet egyiptomi hadsereg szállingózik a magas égen, lehet az irakiak akarják megbosszulni kis hazánkon a még le nem dobott atombombát, mely a magyarok legnagyobb találmánya. Emlékezzünk most egy kicsit a rég volt korok újszerű embereire. Ott van példának okáért maga az ember. Elég rég volt, hogy újszerűnek fogták fel - ha felfogták - az állatok, hogy itt valami magasabb rendű lény keletkezett, bár sokszor manapság alattuk vagyunk, mi a nagyra törő emberek. Akkor ott van, hogy ugorjunk az időben egy nagyobbat az általunk középkornak nevezett időszak nagy újítóit, azokat a kedves fejet melengető próféciákkal megáldott küldetéshiányban szenvedő rendalapítókat, akik konkrétan nem tudtak magukkal mit kezdeni, ezért csak írtak egy regulának nevezett szabálykönyvet ahelyett, hogy degeszre turbékolták volna magukat a zsigerek világában.
Az összes egyházatya ezt csinálta, ezek is biztosan. De gondolom az emlékezésben nem kell messzire mennünk újfenn azért a bizonyos geocentrikus kontra heliocentrikus világkép kérdésében. Vitatkoztak ezen a nagyokosok, égettek ezerszámra eretnekeket, de minek is tették: szerintem nem tudják. De a tény bebizonyosodott: nem körülöttünk forog a világ. Kering! Ugrunk egy újabbat az időben: világháborúk. A sok szerencsétlen kit elgázosítottak, emlékezzünk most kissé könnyes szemmel őrájuk is, történetük ismeretlen, az utókor mindet átírja, jelzem: jog nélkül! Ha kicsit az irodalmi életet nézzük ott is valamiféle fejlődést fedezhetünk fel: ókorban alig ment az alfabetizmus, mára meg csak fogalmazni kéne tudni, az írás már adja önmagát. Talán tudok mindkettőt, bár sokan cáfolják fenntartott igazságom, csak gazságnak, nem e-gazságnak vélik betudni. Az irodalom idejében a klasszikus strófák jambikus vagy trocheikus lejtése furcsa képzeteket tart szem előtt. A jövőre mi hagyjuk hátra tudásunk legjavát, javítgatjuk ars poeticánkat, elveszünk a sok Magvető között, de valaki ha emlékszik ránk, egy szál szegfűt letesz sírunkra adózva egy régvolt kor újszerű emberének, megállapíthatjuk: valóban megérte élnünk.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
19. fárasztó, avagy dinamizmus egy emlékezésre
Hasonló történetek
A rózsaszín felleg viszont elkerülhetetlen, és manapság egyre több embert talál meg. Ez a rózsaszín felleg persze csak egy tünete a kóros szomorúságnak, vagy inkább kezdete. De ha ennek érzéseit sikerül leküzdeni, a kóros szomorúság már elkerülhető.
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-01 00:00:00
|
Egyéb
Jelenleg 13 éves vagyok.
Hozzászólások
...ez nagyon szomorú...mert igaz:((( :hushed: és, sokszor érzem azt, hogy nem is akarom látni azt a "holnapot":((
"...Ember vigyázz, figyeld meg jól Világod..
ez volt a múlt, emez vad jelen..
És mindig tudd, hogy mit kell tenned érte..
hogy Más legyen..." /Radnóty/
...ez is szomorú:(( mert Akik tehetnének valamit.. BÁRMIT is.. azok magasról...:((( Akik pedig tudják, sejtik, vagy csak érzik mit kellene tenni, hogyan kellene megmenteni saját magunkat..:(( Azok pedig "nem tehetnek" semmit..:(((
Hááát, ez van.. :hushed: :hushed:
..mi csak figyelünk jobbra.. :angry: meg figyelünk balra.. :grinning: és,próbálunk okokat találni arra...mi miért is történik velünk..???! :(((( de a vége ugyanaz... :rage: :(((
nah, minden szépet-jót: Balázs
A maradékot, úgy, ahogy, megértettem :)