Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
Priap69: Várom a folytatást.
2024-05-02 22:20
laci78: Nem tudom eldönteni, hogy sok...
2024-05-02 16:17
Rémpásztor: Nagyon szépen köszönök minden...
2024-04-28 00:36
laci78: borzalmas, bing-szintű fordítá...
2024-04-25 16:07
Materdoloroza: Nekem is tetszik. Sajnálom, ho...
2024-04-25 12:54
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Briseis adatai

Neve:
Briseis
E-mail címe:
Nem publikus
Briseis összes beküldött történetének megtekintése »
Briseis
Írásai 91 266
1954
Millió könnycepp,mely érted folyt,
millió mosoly, mi csak neked szólt,
a lángoló tűz eméssze fel,
s nem kérek mást: csak engedj el!
Többé ne jusson eszembe, ahogy rám...
1657
Lejárt a nagy küzdelmek korszaka,
csak csend honol, s a vég szaga.
A múlt kapuja örökre bezárult már,
soha ne nézz vissza, akkor sem, ha fáj! ...
1561
Csak egy csillag ragyog fenn az égen
varázslatos gyémántfényben,
mint az éj egyetlen ékszere,
égi angyalok szép játékszere...
1635
Itt ülök egy nyári estén, s tűnödök a sorsomon,
hogy a jövő mit hoz nekem, s mit szeressek múltamon?
S hogy miért vannak a világon olyan emberek,
kikkel elég egyszer találkoznod,...
1964
Szeretem a csendet, ahogy kúszik a falakon,
s ahogy nézzük egymást, túl a messzi szavakon,
mert többet ér e pillanat, mint bármely vallomás,
az öröklétbe burkolt minket, s...
1748
Nem vagyok már gyermek.Se naív,se tiszta.
Meglegyintett a gyűlölet,ez a sötét spiritiszta,
s hervadt éveimen a kopott álmok fénye,
mégsem hagyott el soha a remény tündérlénye......
1566
Ahogy a hajnal halott berkein bolyong az ébredés,
úgy kúszik el álmomból a fakó kétely és
életre kel ez az arcodból szőtt látomás,
mit elmém barlang-mélyein oly szorgalmasan...
1585
Beszél hozzám az éjszaka, halkan, és suttogón,
lopva figyel zöld szemével, és elmereng a bujdosón.
Mert mit keres e kicsiny lélek a semmi országában?
Magányosan, dideregve...
1659
Én vagyok a kietlen éjszaka vándora,
kinek az éj nem elmúlás,hanem száz csoda.
De a titkok sötét leple rejti arcomat,
s rögtön eltűnök,ha eljön a pirkadat...
1699
Ahogy a hajnal halott berkein bolyong az ébredés,
úgy tűnik el álmomból a fakó kétely és
életre kel ez az arcodból szőtt látomás ...