Itt ülök egy nyári estén, s tűnödök a sorsomon,
hogy a jövő mit hoz nekem, s mit szeressek múltamon?
S hogy miért vannak a világon olyan emberek,
kikkel elég egyszer találkoznod, és megváltozik az életed?
Miért akar az ember mindig többet,mint ami van neki,
s hogy kit szeressünk, és kit gyűlöljünk, azt is sors választja ki?
Nem tudom, hogy honnan jöttünk, és azt sem, hová megyünk,
de az biztos, hogy e Földön mindnyájan valamit keresünk.
És lehetséges, hogy ezt a valamit soha meg nem találjuk,
csak az a fontos, hogy küzdjünk érte, és közben jobbá váljunk.
S bár megfejthetetlen misztikum most e földi létünk,
talán egy másik életben a tudás mezejére lépünk.
Hatmilliárd álom szárnyal most is szabadon fölöttünk,
minden nap halnak meg mosolyok, és születnek újak közöttünk.
A feladat: megtalálni önmagunkat a zűrzavarban,
élni,küzdeni,és remélni lankadatlan!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Szia, Zsófi, Anna vagyok segít...
2025-07-01 00:04
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások