A "" kifejezés eredménye:

Reggel hát nagyon rosszul ébredtem, fáj a fejem, és még nincs reggeli, hiszen anya csak fél hétkor kell. E tudattal ültem fel az ágyamra, egy hatalmas ásítással egybekötve. Végül arra jutottam, hogy felöltözöm, csendben átmentem a fürdőszobabába fésülködni...

Cassie rémülten felugrott, amikor meglátott. Elgondolkodtam, hogy nézhetek ki.
- Mi történt? – rémüldözött mindenki.
- Kirabolták a bankot – nyögtem ki.
- És? – kérdezte mögöttem Nick.
- Én is ott voltam, te hülye! – vágtam oda. – Pénzt akartam kivenni… erre berohant négy férfi, maszk volt az arcukon… kiabálni kezdtek, hogy mindenki a földre, meg ilyenek… aztán elmentek és jöttek a rendőrök – ennyi tellett tőlem, hatalmas levegővételek közepette...

Előtted állok,
S nyújtom a kezem.
Várom, hogy Te is,
Viszonozd nekem...

Mi az élet?
Nem tudom már,
kő-romok közt sopánkodván
Felidézni az életet,
megannyi képet
szépeket,
nem tudom már

Mert…

Nagy ívben kerüli el a legszélső házat. Csak remélni meri, hogy az elméjében lakozó kedves arc még alszik. Elképzeli, ahogy szőke haja szétterül a párnán, a takaró félig lecsúszva hever a földön, és kivillan az izmos férfitest alóla. Nem nehéz elképzelnie a képet, annyiszor látta már álmaiban, mintha minden éjjelét és reggelét vele töltötte volna... De rég is volt már az az éjszaka...

Másnap anya keltet fel, és leült az ágyam mellé:
- Szia kicsim, hogy telt az éjszakád? Láttam, telihold volt, tudtál aludni? - kérdezte aggódva azon, hogy aludtam eleget.
- Neked is jó reggelt, Anya, nem volt gond az alvással - mormogtam holt álmosan...

Oly hajóra szállnék,
Mi sosem süllyed el.
Árbocába a szél,
Mindig ott terel.

A tenger hullámai
Átfonják a hajót.
A hajó csak megy,
Amerre játja...

Minden éjjel hullik a könnyem,
Úgy érzem, széttép a bánat,
Darabokra esik szét szívem,
Lelkem az életbe már belefáradt...