Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
A "" kifejezés eredménye:
4 301-4 310 megjelenítése a(z) 21 809 elemből.
Apa a város (falu) terén, a Perfidy Square egyik kis tömbházában lakott, a földszinten. A tér nem volt nagy, és a felét elfoglalta a könyvtár. Calebbel beléptünk a tömbház központi kertjébe, és elindultunk a körlépcsőn. Apáé volt a második lakás. Becsöngettem.
- Pillanat! – kiáltotta ki apa, és nem sokkal később kitárta az ajtót. Kék szemében leheletnyi öröm csillant.
- Eljöttél? Davelgh már itt van. Szia Caleb - mondta vidáman. Rég láttam mosolyogni, most azonban szája...
- Pillanat! – kiáltotta ki apa, és nem sokkal később kitárta az ajtót. Kék szemében leheletnyi öröm csillant.
- Eljöttél? Davelgh már itt van. Szia Caleb - mondta vidáman. Rég láttam mosolyogni, most azonban szája...
Nem kell kényelem, nem kell szó,
Nem kell a rossz és nem kell a jó,
Nem kell gondolat, nem kell figyelem,
Nem kell más, csak te kellesz nekem...
Nem kell a rossz és nem kell a jó,
Nem kell gondolat, nem kell figyelem,
Nem kell más, csak te kellesz nekem...
Már az íróasztalnak támaszkodik, heves ostrom alatt van szegény.
Feje hátra feszül, mikor tenyerem mellére siklik, egyik keze már férfiasságomon, egy nadrág férkőzik közé és közém.
A nyaka, oly szép ívben feszül, már átadta a teste magát a vágynak, egy tökéletes pillanat ez, zubog a vér az erecskében.
Odahajolok, leheletem megérinti...
Feje hátra feszül, mikor tenyerem mellére siklik, egyik keze már férfiasságomon, egy nadrág férkőzik közé és közém.
A nyaka, oly szép ívben feszül, már átadta a teste magát a vágynak, egy tökéletes pillanat ez, zubog a vér az erecskében.
Odahajolok, leheletem megérinti...
Ha e sorok kezedbe kerülnek,
Szemem elől szemeid eltűnnek,
Két csodás barna rengeteg,
Örvénylő szépséges fergeteg...
Szemem elől szemeid eltűnnek,
Két csodás barna rengeteg,
Örvénylő szépséges fergeteg...
Újra magam vagyok. Tudom, hogy ma este újra ott lesz, újra ott a tükörben. Ott lesz a démonom, az a nő, akit mindennél jobban gyűlölök. Leülök az ágyamra a szép új tükrömmel szemben. Még nincs itt, még. Alig telik el 10 perc és ott van. Ott áll a tükörben, vigyorog. Az a gonosz, gúnyos vigyora az idegeimre megy. Nem ijedek meg. Nem fog újra hatalmába keríteni, azt nem hagyom...
Minden kétséget kizáróan, 2008 nyara volt számomra az a nyár, ami megváltoztatta az életemet, de az idei nyár emléke is örökké a szívemben lesz. Az egész ott kezdődött, hogy az indulás előtti napon megfogadtam, hogy idén egy dologért jövök ide: Olasz embereket megismerni. Mindegy, hogy fiú, lány, öreg vagy fiatal, a lényeg, hogy olaszokkal beszélgethessek...
Zuhanok a mélybe, te messze jársz,
Csak remélem, holnap hazatalálsz.
Bolyong a sorsom mint az őszi szél,
Nem érdekel ki hódít, sem aki fél...
Csak remélem, holnap hazatalálsz.
Bolyong a sorsom mint az őszi szél,
Nem érdekel ki hódít, sem aki fél...
- Na és... miért vagy itt? - tudakolta.
- Én csak... ide jöttem gondolkodni.
- Charlie miatt, igaz? Figyelj Walesz - mondta becsukván a könyvet - , nem a te hibád. Én is tudom milyen ez. David lelőtte, és ennyi. Vége. Nem tehetünk már semmit.
- Bassza meg! Én csak... annyira nem értem. Odaértünk, és beszéltünk a tettessel. Az meg egyszerűen...
- Én csak... ide jöttem gondolkodni.
- Charlie miatt, igaz? Figyelj Walesz - mondta becsukván a könyvet - , nem a te hibád. Én is tudom milyen ez. David lelőtte, és ennyi. Vége. Nem tehetünk már semmit.
- Bassza meg! Én csak... annyira nem értem. Odaértünk, és beszéltünk a tettessel. Az meg egyszerűen...