A "" kifejezés eredménye:

A farkas túl korán örült. Azt hitte, ha csak ritkán látják az emberek - főleg az a fejkendős vénasszony- talán majd nem félnek tőle. Talán elengedik azt a kis törékeny lánykát egyedül is az erdőbe gombát szedni. Talán ... talán havonta egyszer végre jól lakhatna és rovarok, meg csúszómászók helyett emberhúst is ehetne. Erre most itt áll az esőben és semmi. Fejét alaposan eltakarta, hátha a jólelkű emberek megszánják a hideg, sötét éjszakában várakozó hontalant...

Irmát csak úgy ismertük a házban, hogy „a macskás”. Irma öreglány volt, egyedül élt állatseregletével együtt, magányosan megbújva kilencemeleti panelcellájában. Élete egyhangú, szürke, semmitmondó, mint afféle pókhálóba burkolódzó vénlányé. Tulajdonképpen negyvennyolcéves koráig nem történt vele semmi. Akkor aztán csuda dolog esett vele: Irma meghalt. De hogyan?

A nő már nagyon készülődött, a barátja minden percben betoppanhat. Két hónpaja voltak együtt, legutóbb a szex hiányát az esti gyors önkielégtések nem pótolták teljes mértékben. Fantáziájában visszagondolt legutóbbi szeretkezésükre, amikor barátjának dagadó makkját csókolgatta, és a spontán ejakuláció összspriccelte nyakát, mellét...

– Énekeljen csak kedves amennyit, jólesik, engemet nem zavar! – mondtam, hiszen a diszpécser központ kapcsolgatásában tényleg nem zavart meg.
– Tényleg nem tetszik rám haragudni, az éneklés miatt? – kérdezte újra, esdeklőn várva igenlő válaszomat.
– Úgy énekel, ahogyan akar! Szívesen hallgatom...

Nem lehetek hercegnő kastéllyal,
ha egy kovács gyermeke vagyok.
Nem lehetek soha apáca,
ha a gonosz már elrabolt...

A rémület már elmúlt a hangjából, csak egy langy félelem maradt. Ekkor halkan, nehogy felébressze párját, visszahajtotta fejét a párnára, és átölelte a halott férfit. Csak egy kis nyál folyhatott ki a szájából, gondolta Suzie. Mindig folyatja kicsit, ha nagyon mélyen alszik. Nem is sejtette, hogy amit meleg nyálnak hitt valójában vér...

Mindkettejüknek vannak ki- és bemenetei. Az övéi a szokásosak: szem fül orrlyuk száj pina segg. A kimenetek is mindennapiak: ujjak, kezek, lábfejek és nyelv. Karok. Lábak. Dolgok, amiket bele lehet dugni más dolgokba...

Kertemben ezer meg ezer virág,
s lelkem mégis csak egyre vágy...