A "" kifejezés eredménye:

Fekete vérem földre hullt, egyre csöpögött, folyt.
S már vértócsában álltam, mely úgy terült szét köröttem,
Mint egy fagyos fekete tó, mely megfullaszt ha moccanok.
Kősziklává...

Minen vágy egy színes álomkép,
Vágyunk rá, de nem értjük miért.
Egy érzés minket mégis visszatart,
Nem múlik el, és ez az, ami hajt...

Kisütött végre a nap.
Az ember a levegőbe harap.
Sűlthús szaga az izzadt levegőben,
S benzingőz száll a közeledben...

Te indítottál el az úton,
Hozzád térek vissza.
S ha vérem is issza
Hálával tartozom neked ...

Mostanság elég gyakran esik az eső éjszaka. Este, mikor lefekszem aludni, gondolatok cikáznak a fejembe. Az eső vadul dübörög a tetőn, és olyan érzések tőrnek rám, amik talán ezelőtt nem sokkal nagy fájdalmat okoztak. Most viszont, hogy nem az enyém, nem jut más eszembe, csak a vágy... és hogy mennyire jó volt vele! Fura, hogy nem fáj…

- Egyre furább dolgokat mondasz. Hát nem úgy van, hogy a nő bemegy a kórházba, megszül és kész? Utána már csak a baba van. Mit határoz meg a szülés?
- Egy szülésnek sokféle hangulata lehet. Lehet nyugodt, nyugtalan, feszült, bizalommal teli vagy pánikszerű. Ha feszült vagy pánikszerű a szülés, akkor ez az anyukában rossz emlék, és nehezebben szánja rá magát egy másik kisbabára. Ám ha a szülés nyugodt, akkor az anyuka újra át akarja majd élni azt. Érted ezt? ...

- Na álljuk meg egy pillanatra. - nem értettem miről zagyvál, milyen dimenziókról, szellemekről. –Akkor itt ugyanúgy megy az élet, mint a régi izé dimenziómban?
Felnevetett.
- Dehogy is. Itt mindenki belezavarodott a saját világukba, és nem emlékeznek már az alakokra, formákra. Itt csak lélekben érzed, hogy van valakid, de sohasem fogod átölelni, fizikailag észlelni. Soha nem lesz senkid, akivel beszélgethess...

Üvölt bennem a gyűlölet,
De megvetnem ennyire nem lehet,
kivel elképzeltem az életet...