A "" kifejezés eredménye:

A világ lassan fehérbe öltözik,
A vidámság lassan a szívünkbe költözik.
Bár vékonyan fedi még a hó a bágyadt tájat,
Hidegétől mégis elalszik minden égető bánat...

Kiáltani szeretnék
Bele a nagy csönbe,
A város zajába,
A sűrű ködbe...

A szerencsétlent a lakásán találták meg. Legalábbis azt ami megmaradt belőle. Az újságok hetekig cikkeztek az esetről. Paul hagyta, hogy elragadják a gondolatai és eszébe jutott hogy a helyi újságok, milyen ostoba szalagcímeket hoztak le az eset után.
A DARABOLÓS GYILKOS ISMÉT LECSAP és REJTÉLYES HALÁLESET A 302. UTCÁBAN ...

Számtalanszor néztem fel az égre,
Számtalanszor kértem, hogy ne legyen vége.
Számtalan csókod íze az ajkamon lebeg,
Halkan suttogom, még mindig szeretlek...

Bár dédelgetett álom,
De a hajnalt még várom.
Várom egyetlen álmom,
Hogy végre rám vigyázzon...

A magány egy sziget,
S lakója én vagyok.
Ficánkolva elkerülnek,
Mind a szabad halrajok...

Mért nem lehet csak élni?
Vagy egyszerűen életünknek véget vetni?
Mért ily nehéz az élet?
Mond mért büntetsz ez élettel minket? ...

...Megcsókolnálak, s felnyitnád szemed,
de csak álmodnád, hogy ott vagyok,
mert mindezt én is csak álmodom.
Nem lehetek veled, így távolról küldöm ölelésem záporát.
...

Társadalom?
Szánalom!
Haszon!
Hatalom!
Népszerűség?
Ésszerűség?
Szeretet?
Te is csak önmagad keresed! ...