A "" kifejezés eredménye:

A szem a lélek tükre. Mennyiszer halljuk ezt a közhelyet. Lépten nyomon belebotlunk, és mindahányszor belebotlunk elsiklunk felette. Igazándiból bele sem gondolunk mit is jelent ez az egyetlen mondatocska. Talán még az eredetét sem ismerjük. Honnan van, ki az, aki ezt mondta? Aztán kimondjuk, ízlelgetjük a szavakat. A legszebb és legtisztább szavakat, mit valaha hallottunk. Szem, lélek, tükör...

A narancssárga sáv az égen már halvány kékeszöldre váltott, ahogy telt az idő, úgy éreztem, mintha az éjszaka felé vinne a busz engem. A csupasz fák fekete sziluettjei most olyannak tűntek, mint papírból kivágott díszletek a színes háttér előtt. A sötétség mindig is taszított, és féltemmel töltött el, de abban a pillanatban inkább a biztonságot jelentette számomra...

Csak annyit mondott, hogy ne féljek és bocs, hogy betört a lakásomba, de a Duna-parton megtalálta a pulóveremet és a tárcámat, azt hozta vissza. Láztól csillogó szemekkel bámultam rá és hirtelen elsötétült a világ...

- Ilyen az élet és a világ?
- Mert hogy holnap mi vár?!
Soha semmi nem mehet könnyen,
a hullámok csak mennek és jönnek ...

Számolatlan, mégis lassan
telnek a percek,
a múlt emlékei mennek,
új csapások jönnek,
néha nagyot dobnak,
néha felemelnek;
Néha karok ölelnek,
máskor...

Szája ne szóljon, csak véresen,
Legyen ő a kedvesem.

Szava legyen hangos és durva,
Bal lábát egye a dudva,
És jobb keze rothadjon lassan;
Folyton csak ezt...

Fekete álmomban,
Fekete félelem,
Fekete házamban
Fekete kényelem...

Kísérjék angyalkák a lépted
Soha ne keljen a magánytól félned ...

Szeretteim, kik itt fekszetek,
Hamarosan követlek benneteket ...