- Hamarosan meghozzuk a döntést: vesszen, vagy ne vesszen. - visszhangzott a fejemben.
A probléma 2 évvel ezelőtt kezdődött: sétálgattam a Duna-parton. Hullámzott a folyó, enyhe szellő fújdogált, dalolni tudtam volna a boldogságtól. És akkor és ott az idill megtört.
Egy hangosan ugató kutya szakította félbe jóleső magányomat. Hatalmas lelkesedéssel vetette bele magát a hűs hullámokba. Figyeltem, ahogy úszik; boldogan csaholt a parton ülő gazdájának, aki éppen telefonált. Pár mondatot sikerült elcsípnem. Valami húscafatokról volt szó, egy elrabolt dologról és maffiáról. Kezdtem berezelni, hova keveredtem, mi ez az egész?
Egy nagydarab fickó a Duna-parton és meggyilkolt valakit?
Rabol, öl és a maffia tagja? Megrettentem, otthon akartam lenni, az eb még pár kört úszott, majd feltűnésmentesen elhagytam a helyszínt. Aznap rosszat álmodtam, izgalmas volt, én voltam a 007-es.
A korai ébresztő nem tett jót a fejfájásomnak, rosszkedvűen mentem be dolgozni. Délelőtt tízkor tűzriadót jelentettek a céghez. Hazaküldték a dolgozókat, engem is, nem sok kedvem volt betegen húzni az igát, jól esett a kényszerpihenő. Belépve a lakásajtón a marcona férfit pillantottam meg a kedvenc fotelemben. Leesett az állam, most mi van?
Hatalmas táska volt nála és furcsa szag terjengett a lakásban.
Csak annyit mondott, hogy ne féljek és bocs, hogy betört a lakásomba, de a Duna-parton megtalálta a pulóveremet és a tárcámat, azt hozta vissza. Láztól csillogó szemekkel bámultam rá és hirtelen elsötétült a világ.
Ennek már két éve. Semmire nem emlékszem az elmúlt évekből, csak az előző sztori dereng és egy mondtat: "vesszen vagy ne vesszen, hamarosan meghozzuk a döntést."
De hát élek, nem ölhetnek meg. Nem látok, csak érzek és tudom, hogy baj van. Ezek el akarnak veszteni. - ÉLEK, élek - kiáltotta a belső hang és kinyílt a szemem.
Minden világossá vált: kórházban vagyok. Elmesélték, hogy a lakásomban eszméletlenül talált rám a barátom két évvel ezelőtt. Minden héten egyszer egy izmos, magas férfi látogatott meg. Titokzatos jótevő. Fizette a hasztalannak tűnő kérdéseket, beszélt hozzám és én minden szavára emlékszem. Jó barátom volt, ő a fejszés gyilkosom.
Még mindig érzem a furcsa illatot körülötte, mely belengte a kórházi szobát, hallom boldog kutyája eszement ugatását. Látom, amint hatalmas táskájából fűrészt, kalapácsot vesz elő. Asztalos.
A megmunkált fa különös illata lengi körül, húscafatokat a kutyája eszik.
Maffia pedig az előző esti film címe volt.
De akkor hogy kerültem ide?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
BURGONYA:
EZT MÁR OLVASTAM ITT JOHNNY RÉ...
2025-04-04 18:27
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Ez a lány az egész életét maga irányította, olyan magabiztosnak tűnt, hogy azt bármelyik férfi elirigyelhette volna. Most mégis éreztem benne valami bizonytalanságot. Egy pillanatra megálltam és éreztem, hogy remeg alattam. Megsejtettem, hogy ez nem csak a szeretkezésünknek szól. Tartott valamitől. Elemeltem a fejem és az arcára néztem. Már csak egy fiatal lány volt, pont olyan, mint bármelyik...
Hirtelen ágrecsegést hallottak. Felkapták íjaikat, hogy rögtön lőni tudjanak a medvére. De a bokrokból három ló tűnt elő. Az egyiken Nabaha, a másikon Jeny ült a harmadikat meg kötőféken vezették. A két lány teljesen ki volt pirulva. Ruhájuk rendezetlen volt...
Hozzászólások