A "" kifejezés eredménye:

Gyönyörrel töltött el a szenvedésem. Kezdtem elvérezni, és egyre kevesebbet éreztem abból, ami történik. Felszabadítottam a lelkemet, de nem volt elég. Többet akartam, sírni akartam a fájdalomtól. Utolsó erőmből merítve a késsel elvettem a bűnöst magamtól, aki miatt megkívántam őt. Kivágtam a szememet, hogy többet ne láthassam a lányt, akit szeretek, és többet ne kívánhassam a kínszenvedést, a saját véremet...

Gyors, nesztelen léptekkel haladok tovább. Az egyik sikátorba lépvén alvó, rongyos kamaszlányt pillantok meg a földön. A nyakába maró fájdalom ébreszti fel mély álmából. Ajkai néma sikolyra nyílnak, több nem futja az erejéből. Pihegve lehanyatlik. Nem ölöm meg, helyette fogaimat a hüvelykujjamba mélyesztem, majd a kiserkenő véremből a szájába csöpögtetek...

...A remény hogy visszajössz csak álom,
de minden éjjel sírva várom,
hogy eljössz, megbocsátani nekem
és újra kifagy a jeges szívem.

Elmúlt. A tűz
kialudt lassan,
s a tündérálom
szertefoszlott halkan.
Örökre...

A fények furcsa ábrákat rajzoltak, itt- ott megvilágítottak egy- egy érdekes kinézetű alakot. Nagyjából a tömeg közepén lehettünk, mikor megláttam egy kékes bőrszínű lányt egy vékony fiúval táncolni. Éppen odahajolt a fiúhoz, majd végignyalta a nyakát, mire a fiú rángatódzni kezdett, majd a lány hátába vájta a körmeit, és közben didadalittasan felüvöltött. A lány mintha csak élvezte volna, hátracsapta a fejét, és a nyelvével hadonászott...

Mikor már majdnem meztelen volt, nem bírtam tovább, ki kellett mondanom mennyire kívánom, de egy rövid krákogáson kívül semmi nem jött ki a számon, viszont mindent megértett. Selymes bőre kívánta tapintásom s csókjaim sem maradtak el. Feszes mellein akár aludni is tudtam volna, de most nem ezen járt az agyam...