Elmúlt. A tűz
kialudt lassan,
s a tündérálom
szertefoszlott halkan.
Örökre.
Lángolt még,
mikor karjaidban voltam,
akkor pirkadatkor
igaznak gondoltam.
Örökre.
Igen, hittem.
Pedig a képzelet
játéka volt, s
széjjeldúlta a képeket:
Örökre.
Álmodtam ébren
s átsírtam az éjszakát,
Hívtalak nappal,
de este sem ölelt senki át:
- Örökre!
Így ígérted
egy nyári délután,
Kezedet nyújtottad és
csókodtól égett a szám:
Örökre.
Mégis elmúlt, a
láng ellobbant halkan,
s a tündérálom
szertefoszlott lassan:
örökre.
2005.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Hozzászólások
Nagyon teccik az Ezer könny és ezer ima mindkét része! Remélem jön a folytatás is...;) És ez a versed is most gyönyörű! Grtaulálok!
Kell a bíztatás..:)
Nagyon szépen köszönöm:) :hushed: