A "" kifejezés eredménye:

Több ezer gyertya lángja lobog a sötét éjben
Sok ezer emlék és élmény kél újra életre,
Egy gyertya erejéig szívek mélyéről...

Lassan jött az este, az idő
mégis szinte szárnyal,
Azon tűnődöm lesz-e erőm
megkűzdeni a magánnyal
nélküled...

belenéztem szemeidbe,
csak egyszer tettem meg,
s az elég volt hogy más szemét ne lássam.
mosolyogtál és a nap is kisütött
beragyogtad életemet...

Mielött meghaltam vámpír szívta vérem,

Halálom után új élet várt reám.

Embert öltem, hogy éhségem csillapítsam,

S, hogy életben maradjam...

Én vagyok a bús-bohóc,
A fejemben vizes kóc,
A szememben gyilkos árnyék,
Fogam villan cipőm rád lép...

Ha ereimbe pezsdül véred,
Ha hiányzol, mint só a kenyérnek,
Ha vágylak, mint rét a napot,
Ha nem várom a holnapot...

Egy férfi megy el mellettem, megdöbbenéssel és undorral az arcán mér végig. Képzelem, milyen látványt nyújthatok. Egy fiatal lány, lucskos barna haja a szemébe lóg, bőrig ázva, két papírlapot szorongatva tántorog az utcán. Megáll egy pillanatra, rám néz, mintha szólni akarna… de aztán vállat von és továbbmegy. Én is ezt teszem. Vonszolom magam tovább...

Bárhol jelent meg a nők irigy, ellenséges pillantásaival találta szembe magát, a férfiak pedig úgy zsongták körül, mint méhek a mézesüveget. Mindenhol azonnal magára vonta a figyelmet. Élvezte ezeket a helyzeteket. Amikor észrevette - és nem volt nehéz - a nők ellenséges magatartását, még rátett egy lapáttal. Gátlástalanul flörtölt szinte mindenkivel...