Történetek - 56.oldal

Már mindketten a szobában álltak. A lány még mindig fogta a fiú kezét. Az átázott ruhából nagy, kövér cseppek hullottak a szőnyegre és pillanatok alatt eső áztatta sötét folt rajzolódott ki a vörös minták között. A lány eloldotta derekát átfogó övét, és köntösét hagyta lehullni a vállairól. A fiú is megszabadult nedves öltözetétől. Lassan közelebb léptek egymáshoz és a két test összeért. Mindketten megremegtek kicsit. A fiú teste hideg volt, mint kint a világ, a lányé pedig forró, mint...

A lány vékony pántú lenge sötétvörös selyem, hálóing szerű, ruhát viselt. Alatta kirajzolódtak testének körvonalai. Sokkal izgatóbbnak látta így, a lélegzetvétel ritmusára hullámzó idomokat. Mintha egy fátyol rejtene el előle olyan titkokat, amelyekről tudja, hogy hamarosan felderítheti valamennyit, de csak apránként akar haladni, hogy minden pillanat, mindig a hódítás újabb örömét hordozhassa...

A férfit meglepte a rövid válsz. Nem elsősorban a szavak, hanem az, ahogyan a lány ezt mondta. A könnyed, de beletörődő, mégis határozott hangsúly. Ezt (is) szerette Juliban, hogy mindent ki tudott mondani végérvényesen és megmásíthatatlanul. Ahogy erre gondolt, megint érezte a zsigereiben a nyomást. Észrevétlen megint kicsit felgyorsult az autó, nem is volt tudatos, hogy a fékre lépett, és csikorogva lekanyarodott a főútról...

Nincs már, amit adhatnék neked. Most olyan üres ez a léleknek nevezett valami, olyan üres és halott. Néha meg-megújul, mint Prométheusz mája, de csak azért, hogy újra szétmarcangolhassák...

Lehet ez a baj velem, nem szeretném elfogadni a valóságot, csak létezek benne, de nem itt élek! Egy fantasztikus világban élek, ahol nincsenek füstölő kémények, nagy házak, autók, gonoszság és háború. Egy olyan világban élek, ahol mindig zöld a fű és kék az ég, ez egy olyan világ, ahol az emberek nem parancsolnak egymásnak, ahol nemlétezik a pénz, ahol az állatok szabadon élnek, és kocsi helyett gyalog közlekednek…

A hódítók, észrevéve az aztékokat, tüzeltek. A bátor férfiaknak esélye sem volt, pár perc alatt elesett a had fele. A többiek tovább rohantak, és sikerült megölniük néhány katonát, de azután végeztek velük. A király és testőrsége még küzdött, de egy találat a z uralkodót érte, aki rögtön összeesett. A testőrség tagjait elfogták, és elvitték a táborba. Az aztékokat, akik megmaradtak rabszolgáknak tartották meg, de az öregeket és a betegeket megölték. a város fele már leégett, amikor elkezdték...