Novellák - 80.oldal

- Újra viccelődni akarsz a szexszel? – nézett rám cinikusan.
- Eredj már! Nem az a lényeg, hanem az, hogy az, ami volt, most felborult. De miért?
- Ez túl komplikált – tért ki a válasz elől, és ellépett előlem.
Nem akartam erőltetni semmit sem, csendben maradtam, és leültem az asztalhoz. Miért? Miért változott meg valami benne? Nem tagadom, bennem is megváltozott valami, de ennek ekkor még nem tulajdonítottam olyan nagy jelentőséget...

A fiú megkérdezi a lányt, hogy szomjas-e. Ó, ha tudná mennyire. A lány bólogat. Én vagyok a nő. Én vagyok minden nő. Mintha a világ összes energiája bennem egyesülne. Nem bírom, meg kell osztanom vele ezt az energiát. A fiú visszatér egy pohár vízzel. A hideg víz égeti felhevült bensőmet. El kell mennem, vagy felrobbanok, nem bírok el ekkora energiával. Minden nő vagyok. És minden nő itt van bennem. A fiú látja, hogy baj van. Megkérdezi a lányt. A lány szemében könnyek. Nem tud megszólalni....

Gregor Dion szerencselovag és nőcsábász, hangos gyerekordításra ébredt. Először nem is tudta hol van, és úgy érezte, mintha fejjel lefelé lógna valahol.
Gyorsan átfutott az agyán az elmúlt éjszaka:
…...egy város melletti fogadóban ivott két muskétással, amikor egy felszarvazott férj párbajra hívta... ...segg részegen tántorgott ki a fogadó elé, ahol pisztolyt nyomtak a kezébe, valami nagy durranásra emlékszik, aztán semmi...

- Üljön le, kérem, mindjárt bejön valaki, és felveszi a vallomását!
Leültem a kemény és hideg székre, és vártam. Vártam. Vártam, és már-már azt hittem, hogy megfeledkeztek rólam, amikor is bejött egy pocakos, kopaszodó, idősödő férfi, művelt egy alak, mosolygós, ami alapból nem volt baj, de ebben a szituációban eléggé bántóan hatott.
- A bűn feladja önmagát – mondta mosolyogva. – Na, akkor mondja csak el szépen, lassan, kimérten, hogy mit csinált! – leült velem szemben,...

Én nem mondom, hogy az irodalom óra egy kibírhatatlan szenvedés, megsemmisülés mellyel elkezdem a hétfői napjaimat, de mikor a tanárnő tízszer szólít fel egy nap (mivel két irodalom óránk van hétfőn) pedig tudja, hogy az anyagból az ég adta világon egy kukkot se tanultam akkor néha megfordul a fejemben, hogy nem kedvel engem sem a hétfő, sem a tanítónő. Mondok is egy példát egy ilyen napomra...

Nem értettem mi zajlik le most pontosan bennem, és hogy mi is az, ami elől én éppen menekülök, mégis tudtam, meg fogom érteni a dolgot. Ez kissé megnyugtatott, és már azon voltam, hogy lassítok lépteimen, amikor eszembe jutott mi is van a nyomomban. Egy hatalmas árok tátongott előttem, egyenest belefutottam volna, amikor az megfogott hátulról, szorosan magához ölelt. Nem tehettem semmit, hagytam csináljon, amit akar...

Kezd egyre hűvösebb lenni a kocsiban, már a rádió sem működik. Édesanyámhoz indultam Colorado-ba, az utóbbi időben sokat betegeskedik. Szeretném minél előbb viszontlátni, és most nemcsak, hogy eltévedtem, de hirtelen a kocsi is lerobbant, egy ideig még tudtam fűteni, a zene is ébren tartott, de most nem működik semmi, és térerő sincs, segítséget egyáltalán nem tudok hívni. Ez a hely pedig minden életerőmet leveszi, a félelem teljesen elhatalmasodott rajtam. Egy pillanatra el is bóbiskolok,...

Eljött egy újabb reggel, egy újabb nap, de Lucian ezt ugyanolyan értelmetlennek és üresnek érezte, mint az összes többit az eltelt hónapban. Mióta elvesztette Sonját, minden teljesen érdektelen volt számára. Semmi mást nem érzett, csak a szörnyű veszteség súlyát, és a fájó, kínzó hiányt, amit a lány elvesztése okozott...

- Nos, ezen felül a hatóság felkéri a munkáltatót, hogy kezeskedjen…
Diktáltam tovább, tovább lépkedve. Az órára néztem, és megdöbbenve vettem észre, hogy mindössze pár perce diktálok.
Az ajtóra néztem, majd a lányra, aki felpillantott rám, megnézve mire várok. Ugyanis elhallgattam. Nem jutott semmi eszembe, amit lediktálhattam volna.
Tekintetünk összetalálkozott, ajkai lassan szétnyíltak, szinte könyörögve, hogy csókoljam meg...

Távol az őrült rohanásba vesző városoktól, ahol minden napra jut egy csoda vagy botrány esetleg egy tragédia, mely katarzis nélkül marad, tehát ilyen helyektől messze esően is megvan minden kis településnek a maga látványossága. Jelen esetben Kisszeg után nem sokkal állt az országút mellett, az a híres kastély, melyet a környékbeliek egyszerűen „Asszonyvár”-nak neveztek el, az egyetlen női tulajdonosa után...