Csepp s cserébe tenger?
Keresve, kutatva, kiabálva hívom
a tengert s az óceánt,
melynek arasznyi cseppje arany,
íze, mint a méz.
Különös óceán ez, s mégis oly egyszerű.
Harmatait szomjas, lázas világom
mohón nyeli el,
s végtelen folyamatban építi
leomló romjait, mindig újra és újra.
Mintha remélné, hogy egyszer
folyóvá duzzad, s így gazdagítja
lelkem tengerét.
Mintha remélne valamit, amit
ég s föld választ el egymástól.
Szelíd párái illanva tűnnek el,
s olykor hullámnyi tömegeket veszít,
de a sodrásban nem érzi,
milyen sekély a mély.
Hulló záport várva
villám és mennydörgés viharára ébred
édes álmából.
Riadtan néz szét, s amit lát,
az ésszel fel nem fogható,
lepusztult part, sajgó ér,
s összetört hajók.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló idézetek
Hozzászólások