Csepp s cserébe tenger?
Keresve, kutatva, kiabálva hívom
a tengert s az óceánt,
melynek arasznyi cseppje arany,
íze, mint a méz.
Különös óceán ez, s mégis oly egyszerű.
Harmatait szomjas, lázas világom
mohón nyeli el,
s végtelen folyamatban építi
leomló romjait, mindig újra és újra.
Mintha remélné, hogy egyszer
folyóvá duzzad, s így gazdagítja
lelkem tengerét.
Mintha remélne valamit, amit
ég s föld választ el egymástól.
Szelíd párái illanva tűnnek el,
s olykor hullámnyi tömegeket veszít,
de a sodrásban nem érzi,
milyen sekély a mély.
Hulló záport várva
villám és mennydörgés viharára ébred
édes álmából.
Riadtan néz szét, s amit lát,
az ésszel fel nem fogható,
lepusztult part, sajgó ér,
s összetört hajók.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-20
|
Fantasy
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló idézetek
Hozzászólások