"A Nap vajon érzi saját éltető sugarait? Hát a Felhő önmaga könnyeit? Napnak Felhőnek egy a sorsa: adni adni és csak adni...sosem kapni. S mégis, minden egyes hűsítő csepp után, ami az ember homlokára hull vágyva, minden egyes áhított napsugár után a fejben fogant hála, akár illatos pára úgy illan tova az egekig... és ki tudja, talán a Nap ilyenkor mosolyog, a Felleg ilyenkor vonul tovább csendesen más tájakra. Nincs ez másképp az emberrel sem..."
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...