Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
BURGONYA: EMBER, BEFEJEZNÉD EZT A SZÓFOS...
2025-11-22 18:09
Nyal: Köszönöm szépen a meghívást,ti...
2025-11-22 16:58
kalaszanti: Apád full ratyi? Jó tudni, csa...
2025-11-18 18:35
Fa King: Szia. Várjuk, igen!!!! Lehet a...
2025-11-18 09:14
BURGONYA: HOGY MILYET LEHET VELE ÍRNI? I...
2025-11-16 23:48
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Versek

1302
Úgy megyünk el egymás mellett,
mint két ismeretlen.
Mintha megse látnánk egymást,
szemünk megse rebben.
A te szíved úgy dobod hogy szinte...
1946
Látnom kellett volna!
Apró, csetlő-botló, nyeszlett és hitvány vagyok,
De mindjárt felrobbanok,
És robbanni nagyot tudok!
Valahol, valaki rám néz éppen, szeme csukva,...
1404
sodor a szél mint
ősszel a falevelet.
És várom hogy megtaláljam
kit mellém rendelt
az ég és csillagok
hisz tudom igazán
boldog csak mellette válhatok......
1407
forrong a világ fejjel megy a falnak.
A sok ember beszélni nem mer csak hallgat!
Megalázva sárban, nyomorúságban bánatban jajjgat!

Boldog a megboldogult szenvedni már...
1968
Arcodról néha még fellebbenti
A feledés fátylát az emlékezés.
Feldereng bennem egy-egy mozdulatod,
Mit még nem nyelt el az örök feledés...
1688
Tél van, az emberek energiája elhalványul,
S minden lény mély sötétbe burkolózik.
Hull a hó, s vámpírok emberek nyakát sebzik...
1874
Gondolatok nélkül görnyedek egy papírlap felett,
aminek sarkára biggyesztettem gyönyörű nevedet
ihlet gyanánt... De valójában már eltemetett...
1239
Egy sirály szállott nemrég, kecsesen az égen,
süvítő szél kísérte útján, a napnak fényében.
A fészke felé repült, haza a nagy útról,
úgy siklottunk alatta, mint táj a vonatból......
1573
Gyönyörű álmot láttam az éjjel,
Csillag szeretkezett a holdfénnyel,
Imádták egymást az éjtengerén,
Te voltál a csillag s én a holdfény...
1185
Félhomályban élünk, kinézünk és félünk,
Jobbéletre szenderült létünk, már sosem jön értünk.
Bár hosszú életünk, oly sivár lelkünk!