XXI. századi ember

XXI. századi ember, ha kell hát vedd el.
Az én szivemben nem ez az érzés ver.
Most még nem érted amit hallasz,
csak nézel és azt mondod rám mamlasz.
De ha egyszer feleszmélsz hogy az életed színjáték,
gondolj rám és magadon nézz szét.
Értékes értéktelen dolgok mikre építkezel,
közben a fontos dolgokról elfeledkezel.
Vágyak változnak mint az évszakok,
az kell neked miből az élet kihagyott.
Aki igazán szeret azt hanyagolod
s űzöd, hajtod az anyagot,
Nem kéne más csak egy szó egy pillanat
mikor az érzés öröme téged is elragad.
Nem tudsz élni a gátlás a szerep szétfeszít,
keresel valakit aki kezet nyújt és segít.
De nincs senki, csak Te, ki tehetsz érte
hogy később azt mondd, hogy megérte.
Még nem késő hogy felnézz az égre,
és azt mondd ennyi elég... örökre vége.