Újra kisikolásnak érzem magam,
Izgatottan várom, mikor törik
Ki a nyakam?
Megálmodtam százszor !
Nehéz percek ezek,
Reccsen a katedra,
Kimondják nevemet.
Lassan andalogva
Kimegy a tanuló,
Arról ábrándozik
Repülni volna jó.
De az álom elszáll
Marad a valóság,
S felhangzik a kérdés:
"No mi is az igazság?"
Úgy érzem egy percre
Gyökeret vert lábam,
És most, mikor kell
Nem mozdul az álam.
Szeretném megtudni:
- Mire megy ez vérre?
Van olyan kérdés,
Mi elég egy félévre!
Abban bizakodom
Átesem majd rajta,
De ekkor tanárom
Rácsap az asztalra.
- "No mi van Bogárkám"?
- "Nem készültünk mára"?
De ilyen kudarcról
Ne szóljon a fáma.
Tudásom legjavát
Hoztam ide helybe,
És tán száz év múlva is
Szép emlékekkel
Gondolok majd a vizsgára,
És Szegedre.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?