Kósza villámok hasítják az égboltot,
mint haragos szikrák, miket nem oltott
ki az eső hullámzó tajtéka sem;
karcsú, lila testük felragyog odafenn
egy pillanatra, aztán elnyeli a tér-idő
valamely pokla, s a csendből kinő
egy földet- velőt rázó nyers dörrenés.
S a természet reszket, mintha prés
szorítaná, vagy valamely ősi félelem keze.
Nyugtalanul rebben alvó gyermekek szeme,
s összébb bújnak vackukban a nyulak…
tudják jól, ma este valahol a Sátán mulat.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
Ismét egy remekmű...
"mintha prés
szorítaná, vagy valamely ősi félelem keze. "
Tetszett.
Ennek örömére felraktam még egy párat... :D
Akkor összehozzuk azt a talit?