Elhalt világ.
Ború, köd. Égig érő fák.
Rohan, csak rohan, de nem lát.
Felhő ölelte hegyeken át.
Szaturnusz gyűrűjén bukfencezve
Végül belecsöppenik a jelenbe.
Ég és Föld között emberré nőve,
Csillagokkal táncolva, a fűszálak selymébe’.
A múlt fintora elől sokáig futva,
Jó struccként a fejét homokba dugva,
Szivárvány korláton fölkapaszkodva,
A jövő kapuján végre bekopogna.
Vándor, ki sokszor elérted havas hegyek csúcsát,
Vándor, ki szemeidben tükrözted a Nap mosolyát,
Vándor, kit gyakran tépett szél keze,
Emlékekkel felvértezve - megérkeztél -, gyere be!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?