Elhalt világ.
Ború, köd. Égig érő fák.
Rohan, csak rohan, de nem lát.
Felhő ölelte hegyeken át.
Szaturnusz gyűrűjén bukfencezve
Végül belecsöppenik a jelenbe.
Ég és Föld között emberré nőve,
Csillagokkal táncolva, a fűszálak selymébe’.
A múlt fintora elől sokáig futva,
Jó struccként a fejét homokba dugva,
Szivárvány korláton fölkapaszkodva,
A jövő kapuján végre bekopogna.
Vándor, ki sokszor elérted havas hegyek csúcsát,
Vándor, ki szemeidben tükrözted a Nap mosolyát,
Vándor, kit gyakran tépett szél keze,
Emlékekkel felvértezve - megérkeztél -, gyere be!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?