Törött szárnyú angyal remeg a karomban
Barna avar tapadt kifakult testére
Álmát vad zuhanás tépte szét,
De szeme még izzik, lüktet a sötétben
A fekete földbe gödröt vágott pihekönnyű teste
Kihűl, lassan elfogy, mire elmúlik az este
Körben lángoló fáklyák állnak, néma őrszemek
Kapuban fekvő koldusok karjára köröket rajzolva
Az Ősi Jelet várják csendben, az Idővel harcolva!
Te mire vágysz, mond el?
Mi égeti lelked, mikor Rád köszön a reggel?
Hol találod meg az Elveszett Világod?
Vagy építsek újat, miben találsz fényt, és vöröslő virágot?
Rád bízom…
Csak az angyalra vigyázz!
Kinek, ha eljön az ideje, visszamegy a fénybe!
Akkor elbomlik, megolvad az ég,
Mint parázsra vetett kékre fagyott jég
De akkor is él majd teremtett világunk
S az angyallal együtt mi is Mennybe szállunk!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-30
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások