Rejtély, mit nem tudhat más,
Eltemetve van a mélyben.
Az idő fátylat vont rá,
Nem ismeri, csak a lélek.
Sejtés, mely napfényre vár,
Hogy az árnyékból kilépjen.
Többé nem védi zord vár,
Akkor új életre ébred.
Varázs, melyet ha érint’sz,
Köddé válik és elillan.
Messze, feljut az égig,
Villámként odafent villan.
Egy név, ezt a szív félti,
S ha a fény rajta megcsillan,
Az ég aranyban fénylik,
Akkor új hajnalra virrad.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások