Belsőm egy nagy hidegség,
A szívem egy jéghegy, mit körülvesz a sötétség.
Ne akard megolvasztani,
Nem fog ez senkinek sikerülni!
Mennyi Titanic hajó jött hozzám,
De mind elmerült a sötét óceánban.
Szépek voltak, okosak, jók,
De egyik sem nekem való.
Belémütköztek, ám én erősebb voltam,
Fájdalmas hangokat kiáltozva,
Elmerültek a sistergő habokba.
Ott fekszenek szívem legalján,
Ahol a vérem rohasztja őket talán.
Nincs nekik nappaluk, se éjjelük,
Csak szenvednek, mert nem teljesült kérésük.
Egyszer majd felragyog, s felém hajol
S boldog leszek akkor valahol.
Ám addig Titanic-ok kíméljetek,
Nem nyerhetitek el hideg szívemet!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
2025-06-13
|
Horror
A fiúk merevedése és a lányok nedvesedése jelezte, hogy a kezdeti sokk ellenére nincs ellenükre...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...