Ha tehetségem annyi volna,
Ahányszor futotta szóra,
Én akkor már híres lennék,
Akkor én már meghalhatnék.
Ha az ihlet oly gyakran jönne,
Ahányszor az élet törne,
Életem már más volna,
Kedvem sose lohadt volna.
Ha a csillag enyém volna,
A világnak gondja sose volna,
Mert szavaimból eső ha árad,
Megöntözné a jóanyákat.
Ha a szó akkor hatna,
Mikor a bú jelen volna,
A világ más volna,
A szenvedés tovaszállna.
Ha a Hold az enyém lenne,
Kedvem mindig felemelne,
És az élet teljes lenne,
Mikor az éj köszöntene.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
2025-07-20
|
Fantasy
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Már több irásodat is volt szerencsém olvasni és látok benned szikrát. Van mondanivalója a verseidnek, de valahogy egy kissé darabos a végtermék. Mintha szándékosan keresnéd a rimeket. Nem gond, ha nincs a sorok végén összecsengés, ha nagyobb gondot forditasz a vers ritmikájára. Nem akarlak okitani, de ha ezeket a kéretlen tanácsokat megfogadod, nagyobb lesz a sikerélmény!
További örömteli irományokat !
Üdv : Vidám