Nem gondolok, nem is érzek,
Nem vagyok halott, még csak vérzek.
Nem látja senki, árnyékban tűnök el,
Mélyen vagyok, senki nem emel fel.
Nem jön angyal, nem jön sámán,
Körbe kerít sok-sok kicsi sátán.
Négy fal közé zárnak, eldobják a kulcsot,
Mosolyogva méreggel töltik a kulacsot.
A dolgokat én látom tisztán,
A tömlöcből bámulok kifelé.
Mint ahogy áruló lóg a fán,
A fájdalom szakít ketté.
A senkik leköpnek és kiröhögnek,
Elfordulok s rögtön hátba döfnek.
Lenéznek nyíltan, belém marnak,
Vagyonom elvették, még mit akarnak?
Bánatomban a testem sínre teszem,
Nem jön senki, hogy mentse életem.
Nem sajnálnak, csak csavargó vagyok,
Azt mondják, ne éljek, ha nem akarok.
Nem jön vonat, hát megölnek ők,
Állnak előttem férfiak és nők,
Csavargó vagyok, így rendeltetett,
Közel a vég, Merlin nem segített.
A dolgokat én látom tisztán,
Elindulok a fény felé,
Egy áruló lóg a fán,
S egy csavargó kerül mellé.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások