1. Nyár van, fülledt nyár
égő nap tűz le rám
meredek a semmibe
belső tűzben ég a lelkem.
2. Ott állok én, én egyedül
fázva és reszketve
hiába szólok valakihez
hangom megcsuklik, bereked.
3. Ó, jaj belém reked
nem jön, ha erőltetem se
Ó, jaj hogy énekeljek
pedig énekelve mondom el nektek,
4. hogy, fázom, nagyon fázom,
Hiába éget perzselő nap odafent,
Hiába kerestek engem, nem nyugtat
a semmi közepén állok és nem találtok.
5. Úgysem találhattok meg
nem láttok, pedig ott állok
és lassan elhalványulok
mindenem apróra hullik szét.
6. Még énekelni se tudok
pedig, ezért éltem, küzdöttem,
s, még ezt is elveszítettem,
Miért érdemes még élnem?
7. Hirtelen megáll az idő,
fekete, néma sötétség borít,
egy halk énekhang csendül
igen, ez én voltam, porba hulltam.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?