Szeretet

Sohase tudtad mi a boldogság
A világ tág termében egyedül
És megtudni sohasem fogod
Míg vér nem leszek ereidben
S utadon angyal

Hogy megtudhasd hajnal kell legyél
S nekem a hajnalban madárnak
Időt koronázó fák rejtekén
Élet halál vígság közt

Nem tudhatod míg nem leszel felhő
Kedves könnyező bánatos
Tiszta s gyöngéd mint lánya a nyárnak
Egyesülve benned életem

Megemelt tested drága útvesztője
Egy ébredő arc megtárult harmata
Gönyöröd szépséged álmod
Mozgásod lesz mindent betöltőn

Mert nem gyümölcs a boldogság nem virág
Vagy sziget csillag parttalan semmiség
Nem langy renyhe szempár
Sem szomorúan metsző tekintet

Csak a folytatás vágya
Mire bátorítanak életek
Egy élet gyermeki ártatlan
Önző egység teljesség évei


Hogy olyan lehess te mint én
S én olyan mint mi ketten

Sorsunkba írva a csönd egyensúlya
Sorsunkba írva a szerelem
Szívünkbe a bizalom
S kezeinkre hogy szeretni

És érzéseinkbe szemünkbe érintéseinkbe
Szeretni.