Az ősz színeibe pompázva, fák hullatják leveleiket,
s a szélben kavarognak, mint szívekben az érzelmek,
S bár szeptemberben színes fáktól pompázik a táj,
távolról látom, a virágokkal már az ördög, táncot jár!
Hiún tekeri száraikat, s leveleiket lassan tépkedi,
hallani hogy sírnak, de nem segít nekik senki!
Gyökereik mélyen kapaszkodnak, a végtelenbe nyúlnak,
s az őszi zápor mosdatja, a már hűvössé vált arcukat!
Majd hirtelen vége! Etünnek mind a színes növények,
s a táj elalszik, mint anyja ölébe, egyetlen gyermeke!
A fák csendben levetkőznek, fehér takaró alá bújnak,
s a virágokat az ördög, csendes halálba ringatja!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?