Sírok,
mert úgy érzem,
igazságtalan velem az élet.
Sírok,
mert úgy érzem,
képtelenség már magamba fojtani, amit érzek.
Sírok,
mert úgy érzem,
nem szeretnek eléggé engem.
Sírok,
s egyre könnyezik szemem,
mely arcomon már záporként pereg le.
Sírva sírok,
s e könnycseppek,
arcomról ajkamon át a földre csepegnek.
S minden könnycsepp egy kis történet,
mely a gazdájával történt meg.
Könnycseppektől hamvas arcomon
a bú s bánat nyomorog.
S, ha e könnycseppek felszáradnak,
az életem rossz pillanatai talán elmúlnak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?