Mondanám, de ezt nem lehet,
Örökké szeret a szívem, mást nem tehet,
Szemem sír, s nem szól szám,
Tudom többé nem vársz rám.
Hallgatom a csendet, lelkem kiáltását,
S érzem fájdalom szétmarását,
Csak ülök, s várom, hogy megöljön,
Akarom, hogy végre értem egy angyal jöjjön.
Szeretném, ha repülnénk, s vinne szárnyain,
S közbe elfelejteném buta álmaim,
Elvinne oda, ahol nem fáj semmi sem,
S ahol eltűnnek a sebek lelkemen.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...