Látom, ahogy lehullik egy vízcsepp,
Érzem, hogy a szívem egyre nehezebb
Arcomról lepereg könnyem is.
Miért kellett nekem újra szeretni?
Nézem a magányos éjszakát,
S hallgatom a Hold néma szavát.
Vágyom, hogy újra érezzem illatod
És átkaroljon ölelő karod.
Ha tehetném, hozzád bújnék
És sírnék, egyre csak sírnék.
Sírnék, mert újra veled vagyok,
És sírnék, mert újra boldog vagyok.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-06
|
Történetek
Anna lassan lépett be a meleg, gyertyafényes szobába.<br />
A lágy zene, a levendula illata...
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...