Fény járja át a tájat,
Madaraknak ez ad szárnyat.
Felszárad az eső a földről,
Fák kúsznak ki a ködből.
Száraz gallyak nincsenek,
Pára cseppek fénylenek.
Kő a fűben meglapul,
Kereszt a ködből kialakul.
Vékony sétány jobbra- balra,
Síri csend, nincs szükség szavakra.
Virágillat száll a szélben,
Eltűnik a Mennyei égben.
Gyertyaláng világít, megtöri a ködöt,
A füst a gyertyától megszökött.
Felfelé törik a madár és párja,
Felfelé száll a köd és a pára.
Az ég felé nő a fa és az ága,
Templom az ajtaját kitárja.
Fény járja át a tájat,
Megszomorítja a szivet, pityergő szájat.
Síri csend, vagy vad zokogás,
Mély bánat és szomorú szorongás.
Fagyott arcok a ködben állnak...
A lelkek is felfelé szállnak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
2025-04-30
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?