Vereséget szenvedett hadsreg
vonul vissza,
nem rohannak,
csak sétálva mennek.
Az ellenség nem üldözi őket
csak a csalódottság öli meg
a szívüket.
Vonulnak vissza,
csak poroszkálnak.
A páncéljuk zörög,
ahogyan lépnek.
De azért boldogok,
hogy hazatérnek.
Ők megmaradtak, ők élnek,
de elvesztették,
mit gyerekeiknek
szántak.
A szép ruhákat és a jó módot,
a boldogságot és a szabadságot,
és most haza térnek,
De élnek!
Amit lehetett megtettétek!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Hozzászólások