Nem félek tőled sötét árny,
Ki a sarokból mindvégig figyeltél,
Fordulatomra fordulatot vettél,
Mindig mögém kerültél, s lestél.
Éj sötétjében befordulva feküdtem,
Te előbújtál és bámultál
Éreztem, hogy figyelsz.
Hallottam csöpögő hangod,
Ahogy szívtad a szoba üres levegőjét.
Közeledtél, megálltál mellettem.
Ébren voltam, mégsem fordultam feléd.
Fölém hajoltál a vállamon át.
Nem nyitottam ki a szemem,
Nem nyithattam ki őket…
Hirtelen megfordultam,
Láttam, ahogy elbújsz a sarokban.
Csak az izzó szemed pislogott
Ki a sarokból.
Felkeltem.
Azt hitted nem látlak.
Egy pillanat alatt torkon ragadtalak,
És megfojtottalak.
Véresen-hörögve sikítottál,
Én rezzenéstelen arccal fogtalak.
Majd kimúlt belőled az élet,
S te karomba zuhantál.
Ekkor láttam meg az arcod.
Saját magamat fojtottam meg a sarokban,
Majd újra és újra megtettem, amikor megtehettem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?