Szemem van, nézek, nem látok
fejem van, gondolkodom, elmondanám
de a szám csak mosolyog
orromban érzem a szoba illatát
fülemben cseng a csend
szólnék de a szám csak mosolyog
Kép a falon - olyan megszokott...
valaha kedves voltam neked
azért voltam itt hogy láss(alak)
ám te csak teszel-veszel, mosolyogsz,
csak nézel és leveszed a pókhálót
mely ott lóg már egy hete
Nincs szívem, de a fájdalmat érzem,
nincs lábam, de ha kilépnék a keretből,
talán felkiáltanál: nini, egy üres képkeret!
s tennél valami pasztellebbet
a sötét tónusok helyett.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...