Hogy mért nincs végre péntek,
s hogy mért nem tizenkettő...
Mert ha ma nyár volna
az égen volna felhő
Hogy vinnék rózsát százat...
de holnap még csak hétfő
Hogy szívemnek mért fontos ?
mert Ő az áhított nő
És itt ülök könnyek közt
ma még elkerült az étel
Karjaink közt oly nagy
a több száz kilométer
Hogy a nagy ég alatt
miért épp mi ketten ?
Nem kérdezd, nem tudom
csak azt, hogy sírni kezdtem
Mint a ló, mely lábát törte
megértve, így nem élhet
De reggel épp lábbal kelt
mert mást rendelt a végzet
Keddre szerda, mint lassú csiga
ti átkozott hétköznapok
Ha nem mentek gyorsabban,
én holnapra meghalok
Kezem zsibbad, nem nyugodhat
újra itt az égető szenvedély
S végre már megszakadhat
az oly sok magányos éj
Tudom, csókod édes
s hogy benned sosem volt kő
Három nap és itt van
a péntek tizenkettő
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-17 00:00:00
|
Szerelmes
1 Év amíg rád vártam,
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?