Nem vágyok másra,
Sem szavakra, sem tárgyra
Nem vágyok másra, csak neved suttogására
Sem szemem, sem szám nincs tátva,
Mégis belémrepültél, koccantunk, mint légy csukott ablakkal.
Nálad nem találtam csukott ablakot, sem ajtót,
És már azonnal gyűjtögettem pillanatainkat, mint méhecske virágokról a virágport.
Szívtam magamba illatod, gondoltam végszükség esetére elraktározom.
Most raktárom csordultig tele arannyal, az életünk.
Szemed mosolyog, túlcsordulok. Napfényt raktároz szívem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...