Nem vágyok másra,
Sem szavakra, sem tárgyra
Nem vágyok másra, csak neved suttogására
Sem szemem, sem szám nincs tátva,
Mégis belémrepültél, koccantunk, mint légy csukott ablakkal.
Nálad nem találtam csukott ablakot, sem ajtót,
És már azonnal gyűjtögettem pillanatainkat, mint méhecske virágokról a virágport.
Szívtam magamba illatod, gondoltam végszükség esetére elraktározom.
Most raktárom csordultig tele arannyal, az életünk.
Szemed mosolyog, túlcsordulok. Napfényt raktároz szívem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?