Nem vágyok másra...

Nem vágyok másra,
Sem szavakra, sem tárgyra
Nem vágyok másra, csak neved suttogására
Sem szemem, sem szám nincs tátva,
Mégis belémrepültél, koccantunk, mint légy csukott ablakkal.
Nálad nem találtam csukott ablakot, sem ajtót,
És már azonnal gyűjtögettem pillanatainkat, mint méhecske virágokról a virágport.
Szívtam magamba illatod, gondoltam végszükség esetére elraktározom.
Most raktárom csordultig tele arannyal, az életünk.
Szemed mosolyog, túlcsordulok. Napfényt raktároz szívem.