Nélküled

Nélküled


Játék az egész élet Madárka,
Melyben vergődünk bezárva.
Vágyunk a jóra, a boldogságra,
Mint tavasz, virágzó meggyfára.



Küzdünk titkolt álmainkért,
Egy félve lopott pillantásért.
A soha nem múló szerelemért,
Szívünk kedvesének mosolyáért.



Mond, miért van így Madárka?
Várunk a nagy Ő-re, de hiába.
Miért nem teszünk a világra,
Lépünk együtt a boldogságba?



A réten is árva virág várja párját,
Látni nem látja, de jól érzi illatát.
Lágy szelő súgja szerelmes szavát,
S zümmögő méhe végzi be nászát.



Szép a szerelem, mely most árva,
Én nem tudok rád várni hiába.
Mennem kell tovább, a világba,
Ég veled, légy boldog Madárka.